Súlyos összetűzések törtek ki Észak-Írország több városában

Évek óta nem tapasztalt súlyosságú összecsapások törtek ki csütörtökre virradó éjjel Észak-Írország több városában – számolt be róla a BBC.

Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat és köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Hét egyenruhás meg is sérült. Több járművet, köztük egy városi buszt is felgyújtottak az északír fővárosban.

A mostani konfliktus tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor Bobby Storey, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnöke meghalt, és temetésén kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére. A temetésen jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald jelenlegi elnök és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője vizsgálatot kezdeményezett a Sinn Féin-politikusok ellen, és lemondásra szólította fel az észak-írországi rendőrség főparancsnokát. Az észak-írországi vádhatóság decemberben vizsgálatot kezdett a párt vezetői ellen a korlátozások megsértése címén, de végül úgy döntött, hogy nem indít hivatalos vádeljárást az ügyben.

A kiújult zavargások miatt rendkívüli ülésre hívták össze a húsvéti szünetét töltő belfasti parlamentet. Az összecsapásokat a belfasti parlament protestáns és katolikus pártjai kivétel nélkül elítélték.

A rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kabinet nem alakítható. Az egyezség fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.

A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a kilépés óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.