A drogkereskedelem is lassítja Albánia uniós csatlakozását

Az uniós csatlakozási folyamat szempontjából is fontos lehet az Albániában vasárnap kezdődött parlamenti választások eredménye. A nyugat-balkáni ország 2014-ben kapott tagjelölt státuszt az uniótól, a csatlakozási folyamatban azonban egyelőre nem sikerült áttörést elérnie. A választások nem hivatalos eredménye szerint a kormányzó, Edi Rama miniszterelnök vezette Szocialista Párt (PS) lesz a legerősebb formáció a parlamentben, várhatóan a szavazatok csaknem felét szerezték meg. Az uniós csatlakozás fontosságára utal, hogy napokban a választások nagyobb átláthatóságát biztosító törvényt fogadtatott el a kormány, a jogszabályt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásai alapján alkották meg. Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztosa kedden értékelte az Albániában szervezett választást. Közleményükben azt írták: az Európai Unió elvárja, hogy az új albán parlament és a kormány továbbra is határozott elkötelezettséggel folytassa az ország reformtervét, különös tekintettel a jogállamiságra vonatkozóan. A napokban Albánia uniós csatlakozásának főtárgyalója, Zef Mazi járt Magyarországon, ennek apropóján a diplomata az Indexnek adott exkluzív interjút. 

Miért érdeke Albániának az uniós tagság?

Albánia 1992-ben történelmi döntés hozott, amikor az euroatlanti integráció mellett tette le a voksát. Ez a szándék azóta sem változott, a társadalom széles körben támogatja a nyugati orientációt. Politikai pártok, a sajtó, a kutatói és civil szféra egyaránt kiáll a törekvés mellett, a lakosság 93 százaléka támogatja a csatlakozást. Az Európai Unió a második világháború óta a legsikeresebb nemzetközi projekt, a tagállamoknak sikerült egységet, stabilitást mutatniuk, s közben konszolidálták a demokratikus intézményeket, az egységes közös piacot. Valamennyi később csatlakozó tagállam komoly fejlődésen, változáson ment keresztül. Albánia számára tehát nincs más alternatíva. Országunk ugyanakkor kicsi, ám kiaknázatlan piaci lehetőségekkel kecsegtet, Európa és az unió továbbá elgyengül a Nyugat-Balkán integrációja nélkül. A bővítés stratégiai kérdés, amit annak megfelelően kell kezelni. Ha az EU nem tér le erről az útról, tapasztalni fogja, hogy képességei, ereje megnövekedett a nemzetközi térben.

A piaci lehetőségek már felkeltették uniós tagállamok érdeklődét. Kik a legfontosabb beruházók?

Olaszország, Görögország és Németország. Az elmúlt 30 év legnagyobb beruházását pedig egy norvég, vízenergetikával foglalkozó vállalatnak köszönhetjük. A legjobb lehetőségek a mezőgazdaságban, a könnyű- és élelmiszeriparban, valamint – Albánia 500 kilométer hosszú tengerpartjának köszönhetően – a turizmusban és a vendéglátásban vannak. De meg kell említenem kikötőink folyamatos bővítését is, a bank- és biztosítópiacot, valamint a vízmendzsmentben rejlő lehetőségeket. Számos területen van tehát lehetőség a beruházóknak, reméljük, hogy erre a magyar vállalkozók is felfigyelnek.

Arról már jelentek meg hírek, hogy magyar vállalatok terjeszkednek Albániában. Van esetleg kilátásban valamilyen nagyobb üzlet?

Valóban, az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk, vállalatok és látogatók is szép számmal jönnek Magyarországról. A Wizzair 2017 áprilisában indította el közvetlen járatát Budapest és Tirana között, aminek köszönhetően a turizmus növekedni kezdett. A magyar vállalatok is egyre inkább kedvet kapnak: a Wizzair után a Fővárosi Vízművek Zrt. kötött jelentős megállapodást a tiranai városvezetéssel.

Közben Magyarországra is egyre nagyobb mértékben exportálnak Albániából, mindenekelőtt ruházati és mezőgazdasági termékeket. Jelenleg három magyar vállalattal zajlanak tárgyalások, amelyek a megújuló energetikában, a távközlésben és a tömegközlekedésben érdekeltek. Biztos vagyok benne, hogy amint a világjárványnak vége, komolyan megindulnak majd a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok. Ez a témája a közös gazdasági bizottságnak is, ami a járványügyi lezárásokat követően újra munkához láthat.

Albánia 2014-ben uniós tagjelölt státuszt kapott, a csatlakozásra mégsem került még sor. Hogy látja, mik a legfontosabb akadályok?

A tanács 2020 márciusában egy tizenöt pontos ajánlást fogalmazott meg országunk uniós csatlakozásához, ennek végrehajtását személyesen én felügyeltem. Valamennyi elvárást sikerült teljesítenünk. Ettől a ponttól már csak a csatlakozás technikai kérdéseinek megvitatása maradt hátra. Nagyon jól sikerült a tárgyalás a magyar kormányzat vezetőivel is. A megbeszélések őszintén és szakszerűen zajlottak, Albánia rengeteg tanult belőlük a csatlakozás ezen fázisában. Ezúton is megköszönöm a magyar kormánynak, hogy stratégiai szinten kezeli és ennek megfelelően kiáll az Európai Unió bővítés mellett. Albánia integrációját a kezdetektől támogatta Magyarország.

A csatlakozást blokkoló egyik tényező az Európai Unióban megjelenő albán szervezett bűnözés. Mit tesz a kormánya annak érdekében, hogy visszafogja ezeket a csoportokat?

Szögezzük le, hogy ezt ön állítja, és nem én. Sajnos egyre többet hallom ezt más újságíróktól, politikusoktól, pedig ez nem igaz. Abban biztosan egyetértünk, hogy minden országban vannak tisztességes emberek és bűnözők is. Semmi esetre sem szerencsés, ha előítélek, féligazságok, hazugságok és félreértések mentén ítélkezünk.

Egy ország, egy kormány pedig nem vállalhat azért felelősséget, mert egy onnan származó csoport rossz dolgokat csinál. Az érintett országok bűnüldöző szerveinek kell felszámolnia ezeket a csoportokat. Az albán kormány az uniós tagállamokkal szoros együttműködést működik, részt vesz például az Europol munkájában. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban több sikeres közös műveletet hajtottak végre, s a jövőben még jobban megerősítjük az együttműködést. Az Europol összekötőtisztet delegált Albániába, illetve a rendőrségünk is küldött embert Hágába. Biztos vagyok benne, hogy az együttműködés a jövőben mélyülni fog.

Ugyanakkor a drogkereskedelmet is sűrűn emlegetik a kritikusok. Mi a helyzet a kábítószer-termeléssel, ez ellen mit tud tenni a tiranai kormány?

Ez egy évtizedek óta meglévő probléma. Az elmúlt 5-6 évben erősödött a helyi kannabisztermesztőkkel szembeni hadjárat, miközben a Latin-Amerikából érkező, kemény drogokat terjesztő hálózatokra is sikerült csapást mérni. Az Olaszországba, más környező országokba áramló kábítószerek mennyiségét is sikerült csökkenteni. De ez egy folyamatos küzdelem. Az biztos, hogy Albánia nem csökkenti a drogkereskedelemmel szembeni védelmet, bűnüldöző szervezeteink szakmai és technikai képességeikkel a jövőben is erre a küzdelemre fognak összpontosítani. Az pedig tény, hogy az uniós szervezetekkel és tagállamokkal – mint például az Olaszországgal ezen a téren folytatott együttműködésnek – látványos eredményei vannak.

(Borítókép:  Albán rendőrök elpusztítanak egy kannabisznövény-mezőt Kelet-Albánia távoli hegyvidéki területén, az Onuri-hegységben, a Kruja régióban 2016. szeptember 21-én. Fotó: Gent Shkullaku / AFP)