Indiára cseréli Kínát az EU?

GettyImages-1171484349
2021.05.06. 21:27
Szombaton uniós vezetőkkel tárgyal Narendra Modi indiai kormányfő. Az egyébként kevés figyelmet vonzó, éves EU–India-csúcs idén meglepetéssel szolgálhat, a kiszivárgott hírek szerint ugyanis egy 14 éve húzódó kereskedelmi megállapodás végére kerülhet pont. Elemzők szerint a fordulattal Pekingnek üzennek.

Bár a világ most az Indiában tomboló járványra figyel, a háttérben Új-Delhi diplomatái nem tétlenkednek. Szombaton Narendra Modi indiai miniszterelnök az EU és az uniós tagállamok vezetőivel folytat tárgyalásokat, a most kiszivárgott információk alapján a felek meglepetéssel készülnek. 

Áttörés történhet ugyanis a 2007-ben indult, majd 2013-ban becsődölt India–EU szabadkereskedelmi tárgyalásokban.

A tizennégy éve húzódó megállapodást egy sor nézeteltérés akadályozta, majd februárban megjelentek hírek arról, hogy a tárgyalások új irányt vehetnek. Gazdasági szempontból ennek van alapja, az Európai Unió ugyanis India legnagyobb kereskedelmi partnere, tíz év alatt 72 százalékkal nőtt a kettejük közötti áruforgalom. A most megjelent elemzések azonban inkább a tárgyalások politikai oldalát domborítják ki.

A hírt többen is azzal ütötték fel, hogy Brüsszel már nem Kínában, hanem Indiában látja legfontosabb keleti partnerét. Ennek háttere, hogy t avaly decemberben az EU Kínával is kidolgozott egy szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban továbbra sem írtak alá a felek. A tárgyalásokat az Európai Unió emberi jogi aggályokra hivatkozva függesztette fel, ráadásul pár nappal az indiai kereskedelmi megállapodás hírének kiszivárgása előtt. Igaz, a lépés nem volt meglepő:

  • A napokban zajló a G7-csúcstalálkozón az EU szövetségeseivel közösen Kínát elítélő nyilatkozatot tett közzé.
  • Az Európai Tanács a múlt hónapban jelentette meg a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térséget célzó stratégiáját, ahol a jogállamiság kiemelt hangsúlyt kapott.
  • Brüsszel márciusban az Egyesült Államokkal közösen vetett ki szankciókat olyan kínai tisztviselőkre, akik feltételezhetően részt vettek a muszlim közösségek Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajló elnyomásában. Válaszul Peking is uniós tisztviselőket, európai parlamenti képviselőket tiltott ki országából.

Bár a nyilvánosságban az emberi jogi aggályok nagyobb szerepet kapnak, Pekinget most vélhetően inkább az 5G hálózatok sorsa aggasztja. Kínai távközlési cégek, mindenekelőtt az 5G technológiában piacvezető Huawei évek óta kitartóan lobbizik az európai piacok megszerzéséért. Ezt adatbiztonsági aggályokra hivatkozva hárították európai kormányok, a jelenség mögött azonban az Egyesült Államok nyomásgyakorlása is meghatározó.

A szombati csúcstalálkozóval kapcsolatban a South China Morning Post arról ír, hogy az EU és India várhatóan az 5G technológia közös fejlesztésének fog nagyobb lendületet adni. Ezt támasztja alá, hogy egy áprilisi tárgyaláson már elhangzott, hogy a két ország együttműködése a jövőben a digitalizációra összpontosít. A hongkongi hírportálnak nyilatkozó szakértő ennél továbbmegy, szerinte ennek Pekingnek címzett geopolitikai üzenete van.

Az EU és India, a Kína által meghirdetett Övezet és út kezdeményezés (BRI) visszaszorítására törekszik az energetikát, közlekedés- és digitális infrastruktúrát célzó közös projektekkel

– fogalmazott Shairee Malhotra Brüsszelben dolgozó elemző.

(Borítókép: Narendra Modi indiai miniszterelnök  megérkezik az ENSZ Közgyűlésére New Yorkba  2019. szeptember 27-én.  Fotó: Drew Angerer / Getty Images)