Vakcinaönzőség uralja a világpolitikát

Sorra hirdetik meg ambiciózus oltási programjaikat a nagyhatalmak. Közöttük találjuk a világ két legnépesebb, egyben legnagyobb vakcinagyártási kapacitásával rendelkező országát, Kínát és Indiát. A két ázsiai óriásnak most saját állampolgárainak beoltására kell koncentrálnia, ami azt jelenti,

Az egymástól függetlenül, de szinte egy időben indított két oltási gigakampány mögött eltérő okok állnak. Indiára áprilisban sújtott le a járvány újabb hulláma, szerdai hír, hogy az ázsiai ország már a világban regisztrált összes megbetegedés felét adja. A járvány naponta több mint 300 ezer új fertőzöttel és háromezernél több halálos áldozattal jár, ami a társadalmat és a kormányt is sokkolta. Pedig korábban India a járvány elleni védekezés egyik sikersztorija volt, s hatalmas vakcinagyártási kapacitása miatt fontos világpolitikai tényezővé vált. Ezzel összefügg, hogy január és április között a kormány 66 millió adag vakcinát osztott szét a világban, egy részét ráadásul adományként, rászoruló országoknak.

Saját felhasználásra közben alig 110 millió adag oltóanyagot foglalt le a nemzeti szérumintézetnél (SII), ami az indiai lakosság nagyjából 4 százalékának oltására lenne elegendő. Az Al Jazeera pánarab hírportál szerint felelőtlen vakcinadiplomáciája miatt Narendra Modi heves támadások alatt áll. A kormány ezért most az intézet valamennyi oltóanyagát embargó alá vonta, illetve elfogadta több nyugati vakcina veszélyhelyzeti alkalmazását. Ambiciózus oltási programját India szombaton hirdette meg, kérdéses azonban, hogy a jelenleg 2 százalékos átoltottsággal rendelkező ország mikorra lesz képes kiszolgálni a több száz milliós igényt.

Talán India elrettentő szerepe is közrejátszott abban, hogy az eddig az exportra összpontosító Kína vakcinapolitikája is új irányt vett.

A masszív gyártási kapacitást követelő terv az ázsiai és csendes-óceáni államokat tömörítő Boao Fórum csúcstalálkozóján is felmerült. A Sinovac vezetője az áprilisi találkozón elmondta: akut vakcinahiány van Kínában.

Ezt úgy képzeljék el, hogy a ma legyártott oltóanyagot holnap lajstromba veszik, holnapután pedig már egyetlen adag nincs a raktáron

– ecsetelte a helyzetet a Sinovac vezetője. A South China Morning Post cikke szerint Kína éves szinten 3 milliárd dózis legyártására képes, ennek eléréséhez azonban most is gőzerővel zajlik a gyártási kapacitás bővítése. Az ország alelnöke, Szun Csun-lan a napokban kínai vakcinagyártókkal tárgyalt, a megbeszélésen a kormányzati célok határozott és szervezett támogatására szólított fel.

A kemény, de eredményes intézkedéseknek köszönhetően Kína megúszott egy Indiához hasonló, pusztító járványhullámot, a világpolitikai környezet azonban változásokra sarkallja Pekinget. Az „Egészségügyi Selyemút” címen tavaly meghirdetett kínai vakcinadiplomácia nem érte el célját, Magyarország példáján is jól látszik, hogy a Pekinggel üzletelő nyugati országok heves támadásra számíthatnak. Ráadásul a rivális Egyesült Államok és az Európai Unió belehúzott, nyárra itt is jelentősen kiterjesztik oltási programjaikat. Joe Biden amerikai elnök kedden közölte, hogy a július 4-ei nemzeti ünnepig a felnőtt lakosság 70 százalékos átoltottsága a cél, ami 181 millió amerikai beoltását jelenti.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is 70 százalékos átoltottságról beszélt, Brüsszel szintén júliust jelölte meg céldátumnak. A nyugati világban zajló oltási kampányok egyébként nem voltak előzmény nélküliek. Washingtoni források már korábban jelezték, hogy az Egyesült Államok nem szállít a tengerentúlra oltóanyagot, míg a belső szükségletet nem sikerül kielégíteni. Az Európai Unió pedig március végén, hat hétre teljesen leállította vakcinaexportját. 

Egyre közkeletűbb ráadásul a vélemény, miszerint még az egyes országok szintjén sem reális cél rövid távon a lakosság 80 százalékos átoltottsága. A kereskedelem, a gazdaság fellendítése merészebb nyitást kíván, ami azonban megnöveli a járvány visszatérésének kockázatát. A kormányok így saját állampolgáraikat védenék, az ebből adódó vakcinaönzőség pedig újra felveti a kérdést: mi lesz a szegényebb, oltóanyag-kapacitással nem rendelkező országokkal?

Ennek megválaszolására hozták létre a COVAX-programot tavaly, ami – leginkább az Egyesült Államok jóvoltából – már 49 millió adag vakcinát biztosított a rászoruló országok számára. Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint további 35-45 milliárd dollár adományra lenne szükség ahhoz, hogy a következő egy évben globálisan is haladjanak a felnőtt lakosság beoltásával. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a forrás mellett megvásárolható vakcina is rendelkezésre áll-e majd. 

A The New York Times cikke szerint problémát okoz az akadozó logisztika, illetve a sok helyen túlhajtott, kevés létszámban mozgósítható egészségügyi dolgozó. A tárolásukhoz is komoly technológiát igénylő vakcinák ezért sok esetben raktárakban várják a viszonylag közeli lejárati idejüket, miközben egyes afrikai országokban az oltási kártyák elkészítése is gondot okoz. Már a járvány kezdetétől nyílt az olló a fejlettebb és a leszakadó gazdaságok között, azonban ha a vakcinációban továbbra is nagy lesz a lemaradás, a szegényebb országok hosszú távon elszigetelődhetnek a globális folyamatoktól.

(Borítókép: Koronavírus elleni oltásra váró emberek egy oltóközpontban 2021. április 29-én Mumbaiban, Indiában. Fotó: Fariha Farooqui / Getty Images)