Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Új technológiával nyomulna a Huawei

2021.05.19. 08:42 Módosítva: 2021.05.19. 11:23
Jelenleg egymillió magyar háztartás internetelérését biztosítja a kínai Huawei, ami a jövőben jelentősen kibővülhet: a napokban tartott sajtóeseményen a kormány és a távközlési multi képviselői is az együttműködés új lehetőségeiről beszéltek. Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint azonban késik a digitalizációs kormányprogram, miközben a Huawei nagy változások előtt állhat.

Akár 321 milliárd forintot is elkölthet az állam 2030-ig az internethozzáférés bővítésére Magyarországon. Az összeg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából készült Gigabit Hungary Stratégiában szerepel, a 2019-ben készült dokumentum a napokban újra visszatért a köztudatba. A május 19-ei távközlési világnap alkalmából ugyanis a győri Széchenyi István Egyetemen szerveztek bemutatót, amin a magyar kormány és a kínai távközlési multi, a Huawei is képviseltette magát. A sajtó figyelmét felkeltette, hogy – részben a stratégiával kapcsolatban – mindkét fél lelkesen nyilatkozott a jövőbeli együttműködést illetően. 

Solymár Károly Balázs, az ITM helyettes államtitkára az eseményen elmondta, a kormány elképzelése szerint 2025-re valamennyi közintézmény, 2030-ra pedig a háztartások 95 százaléka gigabites, vagyis a mostaninál sokkal nagyobb sávszélességű internetes kapcsolattal kell hogy rendelkezzen. A digitalizációért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy egyre költségesebb távközlési hálózatokat építeni, amire a Huawei új technológiája nyújthat megoldást. 

Az egyetem távközlési tanszékének toronyépületén az úgynevezett AirPON technológiát is bemutatta a kínai vállalat, ami a nethozzáféréshez szükséges, száloptikás vezetékek kiépítését spórolja meg. A készülék gyakorlatilag egy nagy teljesítményű routerként működik, a vállalat számításai szerint akár 70 százalékkal csökkentheti a hálózat kiépítésének idejét. Ez különösen a vidéki lakosság internetelérésének bővítésében játszhat fontos szerepet, a győri eseményen azonban a kormány és a kínai fél egyaránt továbbment. Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója hangsúlyozta, az AirPON érdemben hozzájárul a magyar infokommunikációs célok megvalósításához, annak érdekében, hogy a digitalizáció minden magyar embert, vállalkozást, iskolát, egyetemet segíthessen. Solymár Károly Balázs pedig elmondta: Magyarország számára  prioritás a gyors és késleltetés nélküli adatátvitel, amihez a vezeték nélküli technológiákra szükség van. 

Az AirPON technológia felgyorsíthatja a gigabit-társadalom kiépítését

– tette hozzá a helyettes államtitkár. A Huawei egyébként már egymillió magyar háztartás számára biztosít internetelérést, az elhangzottak tükrében pedig felmerül a kérdés: a kínai multi mennyiben járul hozzá a jövőben a 321 milliárd forintra becsült infrastruktúra-fejlesztéshez?

Az Index megkeresésére a Huawei magyarországi leányvállalata elmondta: az AirPON technológiát illetően nincs megállapodás a magyar kormány és a kínai vállalat között. A cég korábban sem közvetlenül vett részt az internet infrastruktúra bővítésében, az uniós és állami támogatásokra távközlési szolgáltatók indulhattak – a Huawei így csak technológiájával, kivitelezőként jelent meg a projektekben. 

Bánhidi Ferenc közgazdász, Kína-szakértő szerint mind a magyar kormány, mind a vállalat oldalán több folyamat nehezíti az együttműködést. 

A digitalizáció az Európai Unió egyik kiemelt prioritása, még sincs a területnek az ITM-en belül önálló államtitkársága

– mondta el az Indexnek a korábban távközlési területen dolgozó Kína-szakértő. Mint fogalmazott, bár a kormányon belül folyamatos a műhelymunka – készültek szakmai dokumentumok, és rendszeresen ülésezik az 5G-koalíció néven indított szakmai-politikai fórum is –, mégsem állt össze egységes programmá a digitalizáció.

Elkészült a Nemzeti Digitalizációs Stratégia, tavaly nyáron társadalmi vitára is bocsátották. Ennek ellenére nem született belőle kormányhatározat

– folytatta a szakértő. Pedig a Huawei számára egyre fontosabb lehet megjelenni a nagy sávszélességű hálózat kiépítésében Magyarországon, az Egyesült Államok által kivetett szankciók ugyanis éreztetik a hatásukat. 2020 végére a vállalat részesedése a nemzetközi piacokon drasztikusan visszaesett. A legfrissebb statisztikák szerint teljes bevétele 16,5 százalékkal csökkent idén a tavalyi első negyedévhez képest, különösen nagy visszaesést tapasztalt a mobiltelefonok piacán: 2020 harmadik negyedéve és az idei év első negyedéve között valamivel több mint 50 millió darabról 15 millió körülire mérséklődött az eladás. 

Bánhidi Ferenc szerint a Huawei ezért új stratégiát választ. Az önvezető járművek szoftverfejlesztésében és a felhőszolgáltatásokban is jelentős tőkével jelentek meg, a szakértő szerint azonban ezeken a területeken jelentős lemaradást kell behoznia versenytársaival szemben.

A vállalat ezért várhatóan visszatér gyökereihez, a jövőben a hálózati infrastruktúrára összpontosít majd – ezen a ponton tehát összeérnek a magyar kormány és a kínai multi szándékai.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalat a jövőben ismét a kínai piac felé fordulhat. Míg ugyanis 2019-ben a bevétele fele-fele arányban oszlott meg Kína és a globális piacok között, a szankciók hatására ez tavaly jelentősen megváltozott, a külföldről származó bevétele 35 százalékra csökkent. Ráadásul különösen az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régió lehet változásnak kitéve: a vállalat üzleti beszámolója alapján ugyanis a terület bevételének mindösszesen 18,6 százalékát adja.