Vízválság fenyeget: Ukrajna továbbra sem ad ivóvizet a Krímben élőknek

2014 tavaszán, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Ukrajna válaszul elzárta a több mint 400 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát, amely

Ezzel tulajdonképpen az 1960-as évekbeli, a szovjet időkre jellemző állapotba taszította vissza a térséget, gyakorlatilag sztyeppei szintre. Ehhez jöttek még az elmúlt évek nagyon komoly szárazságai és forró nyarai, ami azt eredményezte, hogy jelenleg a fővárosban, Szimferopolban már vízfejadagot kapnak az emberek.

A Krím félsziget évszázadokon át Oroszországhoz tartozott, míg 1954-ben az akkori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov úgy nem döntött, hogy Ukrajnához rendeli. A hét évvel ezelőtti lépéssel Putyin  0,2 százalékkal növelte az összorosz terület nagyságát. Ennél jóval nagyobb volt azonban a lépés sikerben mérhető eredménye. Az orosz elnök népszerűsége az egekbe szökött, ami mára azonban kissé megfakult.

A kezdeti ambiciózus ígéretekből a helyi lakosok mára már csak az erőltetett államosítással, a félrekezelt koronavírus-járvánnyal és az épp csak csepegő csapokkal szembesülnek. Bár megépült az orosz területekkel közvetlen kapcsolatot létesítő Kercsi híd – mintegy 3,7 milliárd dollárból –, ám a nyugati szankciók nyomán egekbe szökött az infláció, ami gyorsan elvitte az utóbbi években tetemes nyugdíj- és béremeléseket. 

Beszédes az is, hogy a Krím félsziget az elcsatolást követő öt évben 1500 milliárd rubelnyi támogatást kapott, amely

Csak idén mintegy 1,4 milliárd dollárnyi támogatással számolnak. Ezeket a pénzeket azonban más fontos területektől vonják el.

Az ivóvíz kérdését Ukrajna oldhatná meg, de Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor nyitják meg a lezárt Észak-krími-csatornát, ha az oroszok kivonulnak a Krímből, ez pedig jelenleg nincs napirenden. A súlyos vízellátási gondok odavezettek, hogy Szimferopol ivóvíztartaléka hét százalékra zsugorodott. A Krímben 2013-ban még 130 ezer hektárnyi művelhető terület volt, 2017-ben azonban ez már csak 14 ezer hektár volt, töredéke a szovjet időkben művelt földterületnek.

Kijev csak megmutatja Moszkvának, hogy a maga módján képes azért nehézséget okozni

– kommentálta a Krím félszigeten kialakult vízhiányt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki úgy véli, katonai konfliktus nem várható a mostani helyzetben.  Az egyértelmű, hogy ha Moszkva a Krím félsziget vízellátását hosszú távon akarja rendezni, akkor előbb-utóbb valamilyen tárgyalásos megoldás felé kell elmozdulnia. 

 

Területi vízviták mindig is voltak

A közelmúlt történelméből is sok példát lehet hozni a szomszédos vagy majdnem szomszédos országok vízügyi, vízmegosztási vitáira. Ott van például Tadzsikisztán és Üzbegisztán nézeteltérése a Rogun gát kapcsán, de említhetjük a nagy etióp gát  problémáját a Níluson, vagy éppen DélKelet-Ázsiában a Mekong folyó környéki államok vízterületigényeit.

(Borítókép: Orosz katonák járőröznek az ukrán katonai egység körül, Szimferopol mellett, Privolnojéban, a Krím félszigeten2014. március 20-án. Fotó:  Filippo Monteforte / AFP)