A harmadik világháború már a vízért folyik
További Külföld cikkek
- Orbán Viktor: Ez a háború nem Ukrajnáról szól, stratégiai oka a NATO bővítése
- Alekszej Navalnij felesége figyelmeztette Európát, Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni
- A Hamász átadta Izraelnek a szombaton elengedendő három túsza nevét
- Emmanuel Macron elektrosokknak nevezte Donald Trump visszatérését a Fehér Házba
- Elítélték az ír turistalányt megerőszakoló és meggyilkoló indiai férfit
Irán az elmúlt 50 év legszárazabb időszakát éli. A 85 milliós országban 28 millióra tehető azoknak száma, akiknek nem jut elegendő víz, leginkább a középső, és déli régiókban. Nemcsak a perzsa állam küzd ezzel. A világon 17 országban hasonló ellátási gondok vannak, közülük 12 a Közel-Keleten, és Észak-Afrikában helyezkedik el. A térség óriási kihívásokkal néz szembe. Ahhoz, hogy hatékony megoldás szülessen, egységes fellépés szükséges. Ezzel Joe Biden sem vitatkozik, ő is kampánytémái egyik fő megoldandó feladatai közé sorolta az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
A gondok mögött elsősorban a megfelelő infrastruktúra hiánya áll. Irán nemrég fogadta el azt a 285 milliárd dolláros tervet, melynek értelmében 2025-ig négy nagyobb vízvezetékkel oldanák meg a Perzsa-öbölből az ország vízfüggőségét, illetve a projekt részeként 70 ezer munkahelyet teremtenének. A beruházással nemcsak csökkenteni lehetne a társadalom vízellátását, kellő mennyiségű forrást is biztosítana a nehézipar, és a mezőgazdaság zavartalan működéséhez. Emellett elejét vehetné azoknak a negatív demográfiai folyamatoknak, amelyek leginkább a vidékről a nagyvárosokba irányuló elvándorlásban érhetők tetten.
A fennálló nehézségek másik oka a Teheránnal szemben alkalmazott amerikai gazdasági, pénzügyi szankciók, amelyek miatt Irán nem tud hozzájutni a korszerű víztechnológiai eszközökhöz. A világ vezetői még 2015-ben állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjának felfüggesztéséről, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók jelentős részét. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018-ban kihátrált a megállapodásból, és visszaállította a szankciókat. Bizakodásra ad okot, hogy Joe Biden elnök hivatalba lépése után nem sokkal közölte: kész újra együttműködni Teheránnal, természetesen csak akkor, ha Irán feltétel nélkül betartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeit.
A szankció politika hozadéka az utóbbi években megmutatta Irán számára azt is, hogy muszáj diverzifikálnia gazdaságát, és új alternatív bevételi források után néznie, ahhoz, hogy ne függjön túlontúl csak az olajbevételektől és az esetleges kieső forrásokat máshonnan pótolhassa. Az olaj helyére lépő bányászat, és a petrolkémia vízéhsége azonban egyre nagyobb, míg 2000-ben az ipar, és a bányászat az ország éves vízigényének az 1,2 százalékát tette ki, addig idén ez az arány elérheti akár a 3 százalékot is. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az egyik legnagyobb nehézipari térség – Iszfahán – folyóit már kiszáradás fenyegeti.
Egy 2011-es adat alapján Irán napi vízlábnyoma 5,1 liter egy emberre vetítve, ami megegyezik olyan fejlett nyugat-európai államokéval, mint például Franciaország, Dánia vagy Svájc, igaz utóbbiakat nem fenyegeti vízhiány.
Az öböl-menti arab országokban a tengervizet sótalanítják, a Perzsa öböl környékén mintegy 850 sótalanító üzem működik, 10 közülük Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. Az eljárás során keletkező sóoldat visszatáplálása azonban egyes elemzők szerint egyre jobban veszélyezteti a tengeri ökoszisztémát, arról nem is beszélve, hogy a folyamat rendkívül energiaigényes, és nagyban hozzájárul további üvegházhatású gázok kibocsátásához. Míg a fejlett öböl-menti országok gazdasági súlyuknál fogva képesek korszerű környezetkímélő technológiákhoz hozzáférni, addig a szankciókkal sújtott Irán nem.
A térséget érintően a másik nagy gond, hogy nincs egy egységes ügynökség, vagy szervezet, amely megpróbálna minden egyes ország érdekében elfogadható megoldásokat kínálni. Bár 1979-ben működött egy hatóság – a Tengeri Környezet Védelméért felelős Regionális Szervezetet (ROPME) –, ám az azóta eltelt időszakban nem történt semmiféle előremutató kezdeményezés.
Bármennyire is sok kérdésben van nézeteltérés Irán és a többi arab ország között, valamiben mégis egyetértenek, ez pedig az olaj- és gázkitermeléstől való függőség csökkentése. Erre érezhetett rá április végén Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, aki kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok normalizálását Teheránnal, miután a jemeni polgárháború kapcsán még 2016-ban megszakították az együttműködést.
Jelzésértékű John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízott kiállása az öböl-menti államok mellet. Kerry még áprilisban látogatott el az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy részt vegyen a regionális éghajlatváltozással kapcsolatos fórumon. Látogatása során találkozott Irak, Jordánia, Bahrein, Egyiptom képviselőivel, de az eseményt beárnyékolta Irán hiánya.
A legnagyobb kérdés éppen ezért az, hogy az Iránnal szembeni fennálló szankciós politikának később milyen direkt, és indirekt hatásai lesznek az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésére. Ehhez mindkét fél részéről vissza kellene térni a tárgyalóasztalhoz.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Orbán Viktor: Ez a háború nem Ukrajnáról szól, stratégiai oka a NATO bővítése
A magyar miniszterelnök Dubajban vett részt az első Tucker Carlson-csúcstalálkozón.
3 órája
- Külföld
Lehet, hogy mégis hoppon marad, és nem lesz Orbán Viktor szövetségeséből kormányfő?
Ellenfelei helyett saját magát gáncsolhatja el a Patrióták Európáért alapítója.
február 7., 17:34
- Külföld
Iszlamizálható-e a mesterséges intelligencia?
A maláj kormányfő felszólította az informatikusokat, hogy építsék be az iszlám értékeit az MI-rendszerekbe.
február 7., 18:43
- Külföld
Magukra hagyott szellemhajók és a rajtuk rekedt tengerészek ezrei kallódnak az óceánokon
„Megfeledkeznek” róluk a tulajdonosok, és azok az országok is, amelyek zászlaja alatt hajóznak.
február 7., 17:50
- Külföld
Cseh miniszterelnök-helyettes: Szijjártó Péter Moszkva trójai falova
Petr Fiala sem volt boldog a magyar miniszter látogatásától.
február 7., 17:01
- Külföld
Az oroszok a végső ütközetre készülnek, kulcsfontosságú városért zajlik a háború egyik legvéresebb csatája
Az ukránoknak drónokkal szállítják a vizet és az élelmet.
február 7., 19:52
- Külföld
India már 100 ezer kilométernyi utat épített műanyaghulladékból
A kísérlet annyira bejött, hogy már Nepál, Bhután és Banglades is utakba préselné műanyagszemetét.
február 7., 15:52
- Külföld
Hiába vezettek be árstopot, mégis folytatódik a bojkott Horvátországban
A horvát kormány hetven árucikkre hirdetett árstopot.
február 7., 17:52
- Mindeközben
Visváder Tamás a feleségével való megismerkedéséről: Ultimátumot adtam neki, ha nem szakít, akkor engem felejtsen el
6 órája
- Címlapon
Itt a szívszaggató lovasbotrány, pácban a világbajnok magyar fogathajtó
Súlyos következményei lehetnek az Index oknyomozásának.
5 órája
- Mindeközben
Imádni való fotón mutatta meg Hajdú Péter, hogy mekkorát nőtt a születésnapos kisfia
7 órája
- Címlapon
Ha Ukrajnát még egyszer megtámadná Oroszország, azonnal felvennék a NATO-ba
Harcias kijelentéseket tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és négy amerikai szenátor.
6 órája
- Mindeközben
Drew Barrymore szolgáltatta a nap nosztalgia-fotóját, így néztek ki 21 évvel ezelőtt Adam Sandlerrel
9 órája
- Mindeközben
Fejes Tamás annyira odavolt egy extrém külsejű hölgyért a Kincsvadászokban, hogy megduplázta ajánlatát
11 órája
- Címlapon
Az egész világ Csernobilra figyel, de az ukránok egy sokkal nagyobb veszély miatt aggódnak
A szakemberek szerint a dróntámadásban egy fontos daruszerkezet is megsérült.
9 órája
- Külföld
Korlátozná a svéd kormány a félautomata fegyverekhez való hozzáférést
Az ország történelmének legsúlyosabb mészárlása után döntöttek így.
február 7., 17:13
- Külföld
Újabb megdöbbentő részlet derült ki a 67 áldozatot követelő washingtoni repülőgép-szerencsétlenségről
Nem működött a repülővel ütköző katonai helikopter egyik biztonsági rendszere.
február 7., 21:08
- Külföld
A baloldali kormány elleni tiltakozásul Trumpra változtatta a nevét egy ausztrál politikus
Nagy tisztelője Donald Trumpnak.
február 7., 15:46
- Külföld
Ki akarta ütni egy amerikai repülőgép ablakát egy agresszív utas Amerikában
A többi utas fékezte meg, de a légitársaság nem jelentette fel.
február 7., 13:43
- Mindeközben
Schobert Norbi Rubint Rékának adott Valentin-napi ajándéka magasan viszi a prímet
13 órája
- Mindeközben
Kim Kardashian olyan szűk ruhát vett fel, hogy nemhogy járni, de levegőt venni is alig tudott benne
14 órája
- Külföld
Visszatért korábbi munkahelyére David Pressman
A volt nagykövet ügyvédként fog dolgozni.
február 7., 06:15
- Külföld
Kiszivárgott Trump béketerve: húsvétra tűzszünet, májusra béke lesz
A tervet állítólag maga az elnök mutatja be jövő héten Münchenben.
február 7., 14:13
- Külföld
Mi lesz, ha Orbán Viktor találkozik az AfD kancellárjelöltjével?
Németországban forrnak az indulatok amiatt, hogy a szélsőjobboldalinak tartott párt kitörhet a karanténból.
február 7., 12:49
- Címlapon
Négy kastélyt is kiosztott Lázár János, még a régi ellenfele is örülhet
Hamarosan újabb épületek találhatnak „gazdára”.
3 órája
- Külföld
Nem csitulnak az indulatok Brüsszelben, lelőttek egy embert
Halálos áldozattal járt az újabb lövöldözés.
február 7., 11:52
- Külföld
Kizuhant a tizedikről egy háborúellenes orosz zenész, mikor éppen házkutatást tartottak nála
Újabb rejtélyes haláleset történt Oroszországban.
február 7., 09:36
- Mindeközben
Élete legszebb napjára készült, aztán kapott egy értesítést a telefonjára, és kis híján dobott egy hátast
17 órája
- Címlapon
Ki nem találná, mivel tölti a Valentin-napot Orbán Viktor
„Ulti ellen ásszal” – mondta a miniszterelnök.
4 órája
- Mindeközben
Czutor-Kilián Zsanett kiakadt a császármetszés ellen tiltakozó Vasvári Vivienre: „Csak az az anya, aki verejtékkel szüli meg a gyerekét?”
tegnap, 21:28
- Címlapon
Alekszej Navalnij felesége figyelmeztette Európát, Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni
Julia Navalnaja szerint aki komolyan veszi az orosz elnököt, az csalódni fog.
4 órája
- Címlapon
Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon
A megugró élelmiszerárakról is beszélt Virág Barnabás.
9 órája