Boglárka
22 °C
35 °C

Magyarország ellen ítélt az Európai Bíróság, érvényes a Sargentini-jelentés

K EPA20180912177
2021.06.03. 09:45

Elutasította Magyarország keresetét a Sargentini-jelentés ügyében az Európai Unió Bírósága. A döntés azt jelenti, hogy az Európai Parlament (EP) 2018. szeptember 12-én jogszerűen szavazta meg a zöldpárti holland EP-képviselő, Judith Sargentini nevét viselő dokumentumot, amelynek az elfogadása utat nyitott, hogy az Európai Unió elindítsa a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései, a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések miatt.

Itt a kétharmad, hol a kétharmad

A Sargentini-jelentés elfogadásához kétharmados többség kellett, a 751 EP-képviselő közül 693 volt jelen és szavazott: 448-an igennel, 197-en nemmel szavaztak, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat nem kell figyelembe venni, így 69,45 százalékkal átment a Sargentini-jelentés. A magyar kormány szerint azonban a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen szavazatra lett volna szükség a kétharmados többséghez, amely nem volt meg, valójában 64,64 százalék lett a vége.

A magyar álláspont szerint a szavazással az Európai Parlament megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának az irányadó rendelkezéseit, a szavazatok megszámolásakor ugyanis csak az igen és nem szavazatokat vették figyelembe, a tartózkodásokat nem. A magyar keresethez csatlakozott Lengyelország is, amely elleni az igazságügyi és bírósági reform miatt az Európai Bizottság indította el a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást.

Az Európai Bíróság csütörtöki közleménye kimondta, hogy

az európai parlamenti képviselők tartózkodásait nem kell figyelembe venni

annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatok elérték-e a kétharmados többségét. A testület hangsúlyozza azt is, hogy a tartózkodások kizárása a leadott szavazatok közül nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazáson tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.

A Sargentini-jelentést a Fidesz akkori konzervatív pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőinek a többsége is megszavazta.

Joghézag van?

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2017-ben változott meg úgy, hogy a jelentésekről szóló szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat veszik figyelembe, vagyis a tartózkodó szavazatok nem számítanak leadott szavazatnak. Ezalól csak abban az esetben van kivétel, ha a Lisszaboni Szerződés speciális többséget ír elő egy adott döntésnél.

A Sargentini-jelentés esetében a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét alkalmazta az Európai Parlament. Ez valóban speciális többséget ír elő a szavazásnál, azonban nem tisztázza, hogy be kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat is. Sőt, valójában az alapszerződésben egyáltalán nem szerepel az a kitétel, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e bármilyen szavazásnál. Az Orbán-kormány is csak arra tudott hivatkozni, hogy mivel az EP-képviselőknek háromféleképpen lehet szavazniuk, igennel, nemmel és tartózkodva, ezért utóbbi is leadott szavazat.

A joghézag miatt egyébként a Sargentini-jelentés elfogadása előtt kikérték az EP jogi szolgálatának véleményét, a testület pedig úgy döntött, mivel a Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik a tartózkodások megítéléséről, az EP saját hatáskörben dönthet róla. Azt ugyanis a Lisszaboni Szerződés garantálja, hogy eljárási kérdésekben a strasbourgi testület autonómiával bír.

A csütörtöki döntést előrevetítette, hogy Michal Bobek főtanácsnok Magyarország keresetének az elutasítására tett javaslatot a 2020. december 3-i indítványában. Ebben a főtanácsnok a tartózkodások beszámításáról szóló magyar érveket azzal dobta vissza, hogy az Oxford English Dictionary definícióját veszi alapul a tartózkodás megítéléséhez. E szerint a tartózkodás annak formális megtagadása, hogy valaki valamely javaslat vagy előterjesztés mellett vagy ellen szavazzon,

A TARTÓZKODÓ SZEMÉLY TEHÁT NEM IS AKARJA, HOGY FIGYELEMBE VEGYÉK

a szavazatát valamely javaslat mellett vagy akár az ellen.

(Borítókép:  Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (j) a nevét viselő Sargentini-jelentés megszavazását követően az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. Fotó: Patrick Seeger / MTI / EPA)