Kína karjaiba űzhetik Belaruszt és Oroszországot

GettyImages-479918640
2021.06.07. 19:55
Minszk és Moszkva összezár, elfogadták, hogy a Nyugattal befagytak a kapcsolatok, de ha tovább ütik őket, abból Kína profitálhat.

Nagy nemzetközi felháborodást keltett és szankciók sorát váltotta ki, hogy Minszkben leszállásra kényszerítették a Ryanair Athén–Vilnius-járatát, majd letartóztatták Raman Prataszevics ellenzéki újságíró-aktivistát és barátnőjét a belarusz hatóságok.

Milyen esetleges előnyökkel és milyen kockázatokkal jár mindez Minszknek? Mekkora befolyása van Belaruszban a Nyugatra távozott ellenzékieknek? Milyen mértékben eszkalálhatja Oroszország Minszk melletti kiállása a Nyugattal amúgy is rideg viszonyt? Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója válaszolt az Index kérdéseire.

Minszk azt üzeni: messzire elér a keze

A kutató szerint Prataszevics elfogásának többféle előnye is lehet Minszk számára. Az elfogott aktivista értékes információkkal szolgálhat a belarusz hatóságoknak az emigráns ellenzék otthoni, akár az állami adminisztrációban dolgozó kapcsolatait illetően.

 

Az Index korábban Rácz Andrást, a Nemzeti és Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársát kérdezte a belarusz hírszolgálat, a NEXTA egykori főszerkesztőjének, Roman Prataszevicsnek a letartóztatásáról. A szovjet utódállamok szakértője szerint most zajlik a belarusz ellenzékkel és a szabad média maradékával való leszámolás, a rezsim eddigi fennmaradása is csak orosz segítséggel sikerülhetett.

Emellett propagandaszempontból is értékes fogás azután, hogy kiderült, Prataszevics összefüggésbe hozható az ukrán szélsőjobboldali Azov hadosztállyal. Az is előnyös lehet Minszknek, hogy azt üzeni: a rendszernek messzire elér a keze, aki szembeszáll vele, az nagy kockázatot vállal, bárhol is legyen.

Ugyanakkor Prataszevics elfogásának kockázatai is vannak, ha az európai országok súlyos szankciókkal sújtják Belaruszt.

„Ebben az esetben a kieső bevételeket vélhetően elsősorban Oroszország tudná csak pótolni, ezzel Minszk hagyományosan széles mozgástere jelentősen beszűkülne” – magyarázta Kosztur András.

Prataszevics és a szélsőjobboldali Azov hadosztály kapcsolatára kitérve a kutató elmondta: ami a nyugati közvéleményt illeti, ismét rámutat arra, hogy – akárcsak Alekszej Navalnij esetében – itt sem egy makulátlan és a jelenlegi nyugati mainstream értékeit valló személyről van szó.

De Belaruszban is használhatók ezek az információk a minszki vezetés kezében, hiszen alátámasztják azt az állításukat, hogy a Majdan-technológiák külföldi támogatással és nemzetközi aktivisták által történő meghonosításáról és nem valamilyen helyi, népi tiltakozásról van szó.

Rosszul is elsülhetnek a szankciók

Prataszevics elfogása után az Európai Tanács egy napon belül szankciókról döntött, illetve az Európai Bizottság bejelentette, hogy hárommilliárd euróval támogatja a belarusz „demokratikus átalakulást”. Washington is újraaktiválta a korábban felfüggesztett szankcióit.

Kosztur András szerint a Nyugat számára elsősorban az jelenti a problémát, hogy minden egyes lépésével saját magát is üti, az európai és amerikai érdekek pedig több kérdésben eltérhetnek.

A kutató kifejtette: az Egyesült Államok és részben a Balti-tenger partján cseppfolyósgáz-terminálokkal rendelkező államok számára akár kifizetődő is lehet, ha megtiltják például a Belarusz területén történő gázszállítást, továbbá ha az Északi Áramlat 2 munkálatait is leállítják a Minszknek nyújtott orosz támogatásra hivatkozva. Németországnak és más nyugat-európai államoknak azonban egy ilyen lépés már kevésbé lenne előnyös.

A gazdasági szempontokon túl geopolitikai problémák is akadnak, hiszen a Nyugat által Belaruszra mért minden egyes csapás Moszkva és Minszk szövetségét erősíti. Ha Moszkvát is ütni próbálják, mindkettő Kína felé fordul. Ezzel a Nyugat pont ellentétes hatást érne el, mint ami a tüntetések támogatásával eredetileg a célja lehetett

– mutatott rá Kosztur András, aki Matyi Tamással, a XXI. Század Intézet kutatójával nemrégiben cikkben fejtette ki, hogy az elmúlt éveket jellemző amerikai–orosz-szembenállás legnagyobb nyertese Kína volt.

A többség nem váltaná le Lukasenkát?

A Prataszevics-ügyet megelőzően az elmúlt hónapokban kevesebbet lehetett hallani Belaruszról az Aljakszandr Lukasenka újraválasztását követő tüntetések után.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója a nyárvégi tüntetések lecsengése után indult folyamatokkal kapcsolatban elmondta:

a rezsim ellentámadásba ment át, a tavaszra tervezett tüntetéshullám elmaradása után most már, mondhatni, az ellenállás utolsó gócpontjainak a felszámolásánál tart.

 

Az ONT belarusz állami televízió egy hosszabb dokumentumműsor keretében interjút közölt az elfogott Raman Prataszeviccsel, aki arról beszélt, hogy a belarusz ellenzéket Varsóból irányítják, és tevékenységét a litván adófizetők pénzéből finanszírozzák, az ellene felhozott vádak bemutatása után pedig azonnal bűnösnek vallotta magát, együttműködik a hatóságokkal. Családja és belarusz ellenzékiek szerint is Prataszevics kényszer hatására tehetett beismerő vallomást.

„Az elégedetlenek száma ettől függetlenül persze magas maradhatott, az viszont vitatható, hogy a Lukasenkát leváltani akarók lennének stabil többségben, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék vezetői tehetetlenek és tanácstalanok, és a rendszer nem omlott össze, az ellenzéki beállítottságúakon is a kiábrándultság lett úrrá” – fogalmazott Kosztur András.

Azt is kiemelte, hogy a nyugati szankciók meg is erősíthetik a rendszert, mivel a jelenlegi intézkedések is elsősorban az átlagos belaruszokat érintik. A vezető hivatalnokok többsége már így is ki volt tiltva az Európai Unóból. Visszatetszést kelthetnek az ellenzéki emigránsok által szorgalmazott intézkedések is, amelyek a belarusz gazdaság összeroppanásához vezethetnének.

A Nyugatra távozott ellenzékieknek azonban vélhetően már nem sok befolyásuk van Belaruszban. Kosztur András indoklása szerint azért, mert nincs stabil bázisuk, szervezeti hálójuk, ezek egyrészt nem is tudtak kiépülni, másrészt a hatalom intézkedései is szétzilálták őket.

„Ráadásul az újabb és újabb, sokat ígérő bejelentéseket nem először követte bukás, ami szintén rontotta e vezetők megítélését” – jegyezte meg a kutató.

Beletörődtek a fagyos kapcsolatokba

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a belarusz államfő közös találkozóját elemezve azt mondta: jelenleg úgy tűnik, Moszkva és Minszk is elfogadta, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a közeljövőben fagyosak lesznek. Már nem keresik az ideiglenes kompromisszumokat sem, hanem beleállnak azokba a kérdésekbe, amelyeket eddig akár kerülni igyekeztek.

A keleti reakcióknak egyértelmű üzenete van. Kifelé az, hogy minél erősebben próbálják ütni ezeket az országokat, annál szorosabban fognak össze, befelé – saját polgáraik felé – az, hogy a Nyugat moralizálása képmutató, hegemóniájának leáldozott

– hangsúlyozta Kosztur András.

A kérdés szerinte az, hogy megérti-e a Nyugat ezeket az üzeneteket, és képes lesz-e olyan stratégiát kidolgozni, amely megfelel napjaink kihívásainak.

A kutató idézte Schmidt Máriának, a XXI. Század Intézet főigazgatójának Európa 2021 című értekezését, amely szerint Európa ma ideológiai és morális nagyhatalomként határozza meg önmagát, ez pedig már az elmúlt időszakban is hatástalannak bizonyult.

Érdekek torzíthatják a híreket

A napokban a BBC arról számolt be, hogy a belarusz államfő ideiglenesen megtiltotta az állampolgároknak, hogy elhagyják az országot.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója fake newsnak nevezte azt, hogy a Prataszevics-ügy vezetett a kiutazási szabályok korlátozásához. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások december 21-e óta érvényben vannak, ezeken nem változtattak.

Kosztur András azt is megjegyezte, hogy valójában a nyugati államok által bevezetett légtérzár miatt lett nehezebb a kijutás, ugyanis a nemzetközi repterekre nem vonatkoztak a szárazföldi átkelőkkel kapcsolatos korlátozások. A belarusz hatóságok azonban továbbra sem folytatnak ellenőrzést az orosz határon, ráadásul Oroszország felé a légi közlekedés is megengedett.

A kutató hangsúlyozta, hogy a BBC híre által sugalltakkal szemben nem csupán az állami hivatalnokok, de a tanulmányi és munkavállalási céllal távozni kívánók is elhagyhatják az országot a szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül, a reptereken pedig elvileg bárki.

Kosztur András úgy véli, hogy Kelet és Nyugat konfliktusának éleződése esetén vélhetően egyre több ilyen, a politikai helyzethez torzított hírrel lehet majd találkozni a nyugati sajtóban, így a források ellenőrzése is egyre fontosabbá válik.

(Borítókép: Lukasenka és Putyin találkozója 2015. augusztus 8-án Oroszországban. Fotó: Alexander Vilf / Host Photo Agency / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Kiderült, miért titkolta a CIA a Kennedy-gyilkosság aktáit

Kiderült, miért titkolta a CIA a Kennedy-gyilkosság aktáit

Nem véletlenül aggódott az ügynökség.

március 25., 20:50

  • Külföld
A jövőben fizetőssé válhat a hegyimentés Horvátországban

A jövőben fizetőssé válhat a hegyimentés Horvátországban

Az ötlet egy felelőtlen túrázó hétvégi kimentése után került ismét elő.

24 perce

  • Külföld
„Az orosz propaganda megpróbálja kihasználni a magyar politikai helyzetet”

„Az orosz propaganda megpróbálja kihasználni a magyar politikai helyzetet”

A VOX Ukrajina ügyvezető igazgatóhelyettese nyilatkozott az Indexnek.

március 26., 06:19

  • Címlapon
Átfogó vizsgálatot rendelt el a minisztérium a Magyar Állami Operaházban

Átfogó vizsgálatot rendelt el a minisztérium a Magyar Állami Operaházban

A vizsgálat lezárultáig nem engedték Ókovács Szilveszter főigazgatónak, hogy évadot hirdessen.

3 órája

  • Külföld
Oscar-díjas rendezőt vett őrizetbe az izraeli hadsereg

Oscar-díjas rendezőt vett őrizetbe az izraeli hadsereg

Előtte izraeli telepesek támadtak rá és társaira.

március 25., 20:48

  • Külföld
Eltávolítják Donald Trump kifogásolt festményét a coloradói törvényhozás épületéből

Eltávolítják Donald Trump kifogásolt festményét a coloradói törvényhozás épületéből

Az olajfestményt több mint 10 000 dollárért 6 éve készíttették.

március 25., 19:45

  • Külföld
Scotland Yard: nem bűncselekmény okozta a Heathrow repülőteret megbénító tüzet

Scotland Yard: nem bűncselekmény okozta a Heathrow repülőteret megbénító tüzet

A Heathrow-t 18 órára lezárták, és 63 ezer környékbeli lakás is áram nélkül maradt.

március 26., 06:23

  • Külföld
Fontos döntést hozott a szlovák bíróság a kettős állampolgárságról

Fontos döntést hozott a szlovák bíróság a kettős állampolgárságról

Több mint 60 éves egyezmény megy a süllyesztőbe.

március 25., 21:06

  • Külföld
Ferenc pápa orvosa: Felmerült bennünk, hogy hagyjuk őt elmenni

Ferenc pápa orvosa: Felmerült bennünk, hogy hagyjuk őt elmenni

Sergio Alfieri szerint több kritikus pillanat is volt a kezelés alatt.

március 25., 20:38

  • Címlapon
Lemondott a helyettes államtitkár, aki összeszólalkozott Magyar Péterrel

Lemondott a helyettes államtitkár, aki összeszólalkozott Magyar Péterrel

Csizi Péter a bicskei gyermekotthonnál találkozott tavaly a Tisza Párt elnökével.

2 órája

  • Címlapon
Marine Le Pen: Nem hagyom magam így félreállítani, a döntés sérti a jogállamiságot

Marine Le Pen: Nem hagyom magam így félreállítani, a döntés sérti a jogállamiságot

Minden jogorvoslatot megragad az ítélet ellen.

2 órája

  • Külföld
Besokalltak a svédek az áremelkedés miatt, bojkottálják a szupermarketeket

Besokalltak a svédek az áremelkedés miatt, bojkottálják a szupermarketeket

Kiverte a biztosítékot az élelmiszerek ára.

március 25., 16:43

  • Külföld
Dániában a nők számára is bevezetik a sorkatonaságot

Dániában a nők számára is bevezetik a sorkatonaságot

Az EU-ban eddig csak Svédországban volt hasonló.

március 26., 07:00

  • Külföld
A Trump-kormányzat véletlenül kiszivárogtatta a háborús terveit

A Trump-kormányzat véletlenül kiszivárogtatta a háborús terveit

Az Egyesült Államok elnöke állítólag nem tudott a történtekről.

március 25., 06:24

  • Címlapon
Andrew Tate öccse Orbán Viktor bejegyzésével reagált Marine Le Pen ítéletre

Andrew Tate öccse Orbán Viktor bejegyzésével reagált Marine Le Pen ítéletre

Terjed a miniszterelnök „Je suis Marine!” posztja Elon Musk közösségi oldalán.

tegnap, 21:52

  • Külföld
Ezrek tüntettek Észak-Macedóniában a diszkótűz miatt

Ezrek tüntettek Észak-Macedóniában a diszkótűz miatt

Az ellenzék a belügyminiszter lemondását követelte.

március 25., 06:37

  • Külföld
Vissza kellett fordulnia egy utasszállítónak, mert a pilóta otthon felejtette az útlevelét

Vissza kellett fordulnia egy utasszállítónak, mert a pilóta otthon felejtette az útlevelét

Két órája repültek, mikor kiderült a baki.

március 25., 06:27

  • Címlapon
Emiatt fájhatott tavaly Orbán Viktor feje: ekkora mínuszt hozott össze az állam

Emiatt fájhatott tavaly Orbán Viktor feje: ekkora mínuszt hozott össze az állam

Az emelt hiánycélt sem sikerült tartani.

14 perce

  • Külföld
Folytatódnak a törökországi tüntetések, már 1400 embert tartóztattak le

Folytatódnak a törökországi tüntetések, már 1400 embert tartóztattak le

Több jogvédő csoport és az ENSZ is elítélte a rendőrök erőszakos fellépését.

március 26., 06:39

  • Külföld
Tüntetés indult Belgrádban Donald Trump vejének hotelprojektje ellen

Tüntetés indult Belgrádban Donald Trump vejének hotelprojektje ellen

A szerb kormány tavaly kötött megállapodást Jared Kushner befektetési cégével.

március 25., 07:26

  • Külföld
Szürreális baleset Szöulban: óriási kráter nyelt el egy motorost

Szürreális baleset Szöulban: óriási kráter nyelt el egy motorost

Egy forgalmas útkereszteződésben szakadt be az aszfalt.

március 25., 13:52

  • Külföld
Először mutattak ki madárinfluenzát egy juhban Angliában, a kutatók világjárványtól tartanak

Először mutattak ki madárinfluenzát egy juhban Angliában, a kutatók világjárványtól tartanak

A tudósok egyre nagyobb aggodalommal figyelik a vírus fajokon átívelő terjedését.

március 25., 07:49

  • Külföld
Meghalt Mia Love, az első afroamerikai republikánus kongresszusi képviselőnő

Meghalt Mia Love, az első afroamerikai republikánus kongresszusi képviselőnő

A politikust 2014-ben választották be az amerikai képviselőházba.

március 25., 12:10

  • Külföld
A japán legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte az azonos neműek házasságának tilalmát

A japán legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte az azonos neműek házasságának tilalmát

Az LMBTQ-közösség és támogatói egyre erősebb nyomást gyakorolnak a változtatás érdekében.

március 25., 12:12

  • Címlapon
A fizika törvényei gáncsolhatják el Donald Trumpot

A fizika törvényei gáncsolhatják el Donald Trumpot

Sikerülhet Elon Musknak még Trump elnöksége alatt eljutnia a Marsra?

2 órája

  • Címlapon
Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: többéves fegyházbüntetés várhat rá

Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: többéves fegyházbüntetés várhat rá

Az egykori sportoló által létrehozott bűnszervezet néhány év alatt 271 millió forint áfát csalt el.

tegnap, 14:59

  • Külföld
Trump és Putyin egy húron pendül Zelenszkij ügyében?

Trump és Putyin egy húron pendül Zelenszkij ügyében?

Egy ukrajnai béke után az amerikai befolyás megnövekedhet, de az orosz visszatérés esélye is megmarad.

március 25., 08:51

  • Címlapon
Három eltűnt amerikai katona holttestét megtalálták Litvániában, egyet még keresnek a mocsárban

Három eltűnt amerikai katona holttestét megtalálták Litvániában, egyet még keresnek a mocsárban

A négy katona március 25-én egy mentőexpedícióban veszett oda a lápban.

2 órája