Németországnak elege lett Magyarországból, megszüntetné a vétót az uniós külpolitikai ügyekben
További Külföld cikkek
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
- Kórházba került egy 9 éves kisfiú, miután több embert is elgázolt a járdára felhajtó taxi New Yorkban
Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – szögezte Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn, az általa vezetett tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében Berlinben.
Heiko Maas hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli,
szorosabbra kell fonni a liberális demokráciák szövetségét, és észre kell venni, amikor „mások” megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy „a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk- vagy vakcinaszállításokat”.
A német külügyminiszter kimondatlanul, de egyértelműen Magyarországra és az Orbán-kormány kínai és orosz kapcsolataira utalt. Budapest korábban megvétózta a Kínát a hongkongi szabadságjogok megsértése miatt elítélő nyilatkozatot, megtorpedózta a legutóbbi gázai–izraeli konfliktusról szóló uniós álláspontot, valamint ellenezte a kínai tisztviselők elleni EU-szankciókat Hszincsiang-ügyben. Budapest emellett szembement az unióval Oroszország elmarasztalásában is, nem csatlakozott egy, az Alekszej Navalnij orosz politikus mellett tüntetők bebörtönzése miatt kezdeményezett, Moszkvát elítélő állásfoglaláshoz, és finomított a V4-ek egyik, Moszkvát bíráló állásfoglalásán is.
Heiko Maas továbbá arra utalhatott, hogy az akadozó és lassú uniós vakcinabeszerzést és a járvány kirobbanásakor tapasztalt óriási maszkhiányt a magyar kormány Brüsszel ostorozására, ezzel egyidejűleg pedig Moszkva és Peking méltatására használta fel.
Mindenesetre Peking nagyra értékeli Budapest kiállását mellette.
A liberális demokráciák ellenálló képességét meg kell erősíteni, és ehhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU „külpolitikai cselekvőképességét”, a közösség nem engedheti meg, hogy „túszul ejtsék azok, akik vétójukkal megbénítják külpolitikánkat”
– húzta alá a német külügyminiszter az MTI tudósítása szerint.
Ugyancsak gyanúsan Magyarországra utalva Heiko Maas hozzátette: az utóbbi hónapokhoz képest „nagyobb egység” szükséges az EU-ban az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is.
A jelenlegi szabályok szerint egyetlen vétó is elég a 27 tagállamú unió közös külpolitikai álláspontjának elkaszálásához.