Be kell adni az embereknek, hogy jobb lesz nekik, ha távozott a vírus

Miközben már a 13 millió főt is elérheti a koronavírus-járványban elhunytak száma a világon, szinte naponta olvasni arról, hogy a végletekig szélesedik az emberek közötti tátongó gazdasági szakadék. A nemzetközileg jegyzett, 2365 fős dollármilliárdos-klub vagyona 54 százalékkal nőtt egy év alatt, az Inequality.org korábbi felmérése szerint összesen nagyjából 10 ezer milliárd dollárral gazdagodtak 12 hónap alatt. Ennek ismeretében nehéz feladat hárul az Egyesült Királyságban most találkozó hét nyugati állam vezetőjére.

Az Egyesült Államokat, Kanadát, az Egyesült Királyságot, Japánt, Németországot, Olaszországot, Franciaországot és az Európai Uniót tömörítő G7-ek ezt a demokráciába vetett hit megerősítésével képzelik el. Az eseményre megérkező Joe Biden amerikai elnök is a nyugati értékek védelmére, megerősítésére helyezte a hangsúlyt.

Ennek a folyamatnak minden pontján tudatjuk majd, hogy az Egyesült Államok visszatért, a világ demokráciáinak pedig együtt kell felvenniük a versenyt a legkeményebb kihívásokkal, a jövőnket befolyásoló tényezőkkel. Hitelteleníteni kell azokat, akik szerint a demokrácia korszaka lezárult, ahogyan azt egyes nemzetek gondolják

– fogalmazott Biden még csütörtökön.

Az 1990-es évekre kiépült világgazdasági rendszert, az úgynevezett washingtoni konszenzust már a járvány előtt sokan eltemették. A nyugati elvekre, intézményekre épült nemzetközi rezsim végét Kína növekvő megerősödésével kapcsolták össze kutatók, a kirajzolódó új érára előszeretettel használták a pekingi konszenzus kifejezést. Bár ezt a pekingi vezetés következetesen tagadja, szkeptikusok szerint a feltörekvő ázsiai ország évek óta egy kínai sajátosságokat hordozó intézményrendszeren dolgozik.  

Ez a vita most a G7-csúcstalálkozóval kapcsolatosan újra előtérbe került. A CNN az ECFR európai thinktank elemzőjét kérdezte meg, Anthony Dworkin szerint Biden számára a G7-csúcs a Pekinggel szembeni amerikai offenzíva újabb fordulóját hozta el. Ezt Pekingben is így gondolják, erre következtethetünk a Biden beszédét követő keleti reakciókból. A Kínai Kommunista Párt angol nyelvű hírportálja, a Global Times arra figyelmeztetett: ha valami nem segít most a világgazdaságnak, akkor az a feszültségek további kiélezése.

Biden első tengerentúli útja a G7-csúcsra vezetett, hogy elmélyítse kapcsolatait a szövetséges országokkal, egyben kiélezze az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálást. Washington agresszív lépéseinek következtében a világ két vezető gazdasága között így tovább romlik a helyzet

– írta a Global Times.

Talán a Cornwallban most zajló csúcstalálkozón választ kapunk arra, miként képzeli el a nyugati világ megromlott nemzetközi hírnevének visszaépítését. Ahogyan azt korábban is írtuk, a napirendi pontokat illetően sok volt a bizonytalanság, de a gazdasági egyenlőtlenség felszámolása kiemelt helyen szerepel a programban. A BBC értesülése szerint szombaton készül el egy közös nyilatkozat, amely a járvány elleni igazságosabb fellépést helyezi előtérbe. Erre egyébként Boris Johnson brit kormányfő is készült, még a csúcsot megelőzően bejelentette, a következő évtől az Egyesült Királyság 100 millió vakcinát ajándékoz majd rászoruló országoknak.

Ez azonban egyelőre nem győzte meg a világot. A BBC idézte Selena Gomez 65 millió követővel rendelkező Twitter-fiókját, a színésznő szerint az adomány túl kevés, ráadásul túl sokat késett. Talán a bejelentés fogadtatásával is összefügg, hogy a brit állami hírportál állítja: a G7-csúcs végére a tagállamok összeszedik magukat, várhatóan több milliárd adagnyi eladományozható vakcinát dobnak majd össze.