Olga, Liliána
22 °C
35 °C

Washington egymás karjába lökte Moszkvát és Pekinget

2021.06.29. 12:09

Videokonferencián mélyítette el Oroszország és Kína barátságát Hszi Csin-ping kínai elnök és  Vlagyimir Putyin orosz államfő. Kínai szakértők szerint a kifejezetten baráti hangulatban zajlott megbeszélésnek gesztusértéke van, lévén hogy a Kínai Kommunista Párt hamarosan  megalakulásának századik évfordulóját ünnepli.

Hogy milyen jelentősége van a hétfői videorandevúnak, jól szemlélteti az, hogy másfél hónap alatt ez volt a második „találkozójuk", miközben országuknak hidegháborúsan rideg a kapcsolata az Egyesült Államokkal, ráadásul Vlagyimir Putyin éppen két hete találkozott Joe Biden amerikai elnökkel. 

A Biden-Putyin-találkozó nem hozott áttörést a kétoldalú kapcsolatokban, az orosz elnök eléggé morózus volt, nem vitte túlzásba a mosolygást kollégája társaságában, ráadásul a megbeszélések után el is lopta a show-t tőle. Lehet, nem felejtette el Bidennek, hogy legyilkosozta őt.

Kritikusok szerint a találkozó lényegében a Donald Trump és Kim Dzsongun közöttit idézte, látványos volt, nagy sajtófigyelemmel járt, de ezen felül sokat nem nyomott a latban. 

Ahogyan Hszi és Putyin egymásra nézett, és amilyen kedvességeket mondtak egymásnak, azt még Biden is megirigyelné.  

Ma a kínai-orosz kapcsolatok érettek, stabilak, szolidak, és bármely nemzetközi viharnak ellen tudnak állni

– mondta a kínai elnök. Azt, hogy mennyire meghittre sikeredett a videóbeszélgetés, mi sem bizonyítja jobban a CGTN kínai állami média videója, a kilencvenes évek vége felé a magyarországi kínai éttermeiben játszott dallamokra emlékeztető zenei aláfestéssel.

Már a meeting is mosolygással és bókolással kezdődött, és konstatálták, hogy mennyire jó egymást látni. Putyin gratulált a Kínai Kommunista Párt szülinapjához, amire a kínai elnök azt mondta, hálásak az ilyen jó szomszédtól és igaz partnertől jövő áldásért és támogatásért. 

A Kreml a honlapján emlékeztetnek, hogy a videós megbeszélést a 20 évvel ezelőtt aláírt, éppen lejárófélben lévő kínai-orosz együttműködési megállapodás évfordulója apropóján (is) szervezték, amelyet meg is hosszabbítottak. 

Erről a kínai elnök úgy vélte, hogy élénk példája egy új nemzetközi rendszer kiépítésének az emberiség közös jövőjéhez. Putyin szerint a két ország kapcsolatai nem is lehetnének jobbak. 

Moszkva és Peking ezt a mámoros barátságot pedig nem másnak, mint Washingtonnak köszönheti. Artyom Lukin, az orosz Távol-Keleti Szövetségi Egyetem docense úgy véli,

ha az Egyesült Államok folytatja a kettős elszigetelés politikáját Kína és Oroszország ellen, kiszámíthatatlan lesz, hogy a két ország kvázi szövetségének a határ – szó szerint – a csillagos ég. 

Danyil Bocskov, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézet szakértője szerint a két vezető gyakorlatilag semmilyen területet nem hagyott érintetlenül, amelyben együttműködést lehet elérni. Jóllehet, egyéni érdekeik összeütközhetnek, de egyelőre párhuzamos és viszonylag kiegyensúlyozott a közeledés. 

Utalva arra, hogy Moszkva és Peking közös frontot alakít ki az Egyesült Államokkal szemben, két dolog is tanúskodik. Közös nyilatkozatukban kifejezték,

ellenzik a demokrácia és emberi jogok, valamint egyoldalú szankciók köpenyébe bújtatott beavatkozást más országok belügyeibe, ahogy a világjárvány és a sportesemények átpolitizálását is. 

A másik pedig az, hogy a kínaiak már vizsgálják, milyen hatással lenne az orosz külkereskedelemre, ha – mint az amerikai hegemóniával való szembehelyezkedés – áttérnének a dolláralapú elszámolásról másra. Az orosz oldalak címpapjain idézett kínai szakértő szerint a legnagyobb károsultja ennek az Egyesült Államok lenne, Oroszország fő kereskedelmi partnere ugyanis Kína és az Európai Unió. Az sem mellékes szál, hogy az orosz pénzügyminisztérium június elején arról határozott, hogy a Nemzeti Vagyonalapban dollártartalékait megszünteti. Bár ennek érezhető árfolyammozgató ereje lenne, meglehet, hogy az oroszok csak riogatnak, ugyanis vannak olyan szektorok, ahol a dollár a hagyományos valuta. Ilyen például az olajszektor. 

(SCMP/Global Times/Kommerszant/Kremlin.ru/Izvesztyija)