Százötven magyar jelentkezett az európai űrhajósok pályázatára

Nemrég zárult le ugyanis az új űrhajósok kiválasztásának pályázata. A tízéves program 22 megüresedett helyére több mint 22 ezren jelentkeztek Európa sok országából, messze a legtöbben Franciaországból.

A pályázók csaknem egynegyede – számszerűsítve 5400-an – nők. Jelentkezési arányuk az előző, 2008-as pályázatban még csak 15,5 százalék volt.

A nemek közötti megoszlás majdnem megfelel az európai átlagnak: 116 férfi (77 százalék) és 34 nő (23 százalék) indul a megmérettetésen. A százötven magyar jelentkező közül három mozgáskorlátozott.

A misszió

Maga az űrügynökség így fogalmazza meg misszióját: „Küldetésünk az űr békés felfedezése és használata mindenki javára. Figyeljük a Földet, inspiráló és egyedülálló űrprojekteket fejlesztünk és indítunk, űrhajósokat képzünk, a tudomány és a technológia határait feszegetjük, választ keresve a világegyetem nagy tudományos kérdéseire. Európa minden tájáról származó tudósok, mérnökök és üzletemberek családja vagyunk, akik sokszínű és multinacionális környezetben dolgoznak. Elkötelezettek vagyunk az egységes európai űrkutatás és az űrben is együttműködő egységes Európa mellett.”

A párizsi székhelyű ügynökségnek 22 ország a tagja, nem teljeskörűen pedig Kanada, Lettország és Szlovénia is idetartozik.

Magyarország 2015 elején csatlakozott. Elkötelezettsége jeleként 2020-ban megkétszerezte hozzájárulását az Európai Űrügynökség költségvetéséhez, amely tavaly csaknem 6,7 milliárd euróra rúgott.

Szeretnénk egy fogyatékkal élő űrhajóst indítani elsőként a világon

– idézte a Reuters az Európai Űrügynökség osztrák származású vezetőjét. Intézményünk és a pályázat bizonyítja, hogy az „űr mindenkié” – tette hozzá Josef Aschbacher.

Az ESA, amelynek Ariane típusú rakétája egykor uralta a kereskedelmi célú műholdindítások piacát, egyre keményebb konkurenciával néz szembe. Versenytárs Jeff Bezos Blue Originja és Elon Musk SpaceX vállalkozása egyaránt.

Az Amazon alapítója,  Jeff Bezosreméli, hogy ő lesz az első ember, aki saját rakétájával jut el az űrbe. A technológiai dollármilliárdosoknak növekvő szerepe van egy olyan területen, amelyet korábban az állami ügynökségek uraltak.

Európa nem akar lemaradni

„Az űrkutatás rendkívül gyorsan fejlődik, és ha nem érjük utol a vonatot, nagyon lemaradunk” – hangoztatta Aschbacher, aki felvázolta az ügynökség átalakításának terveit. Az űrügynökség a szilícium-völgyi szereplőkkel való versenyképesség megőrzése érdekében kész együttműködni a kockázatitőke-befektetőkkel, akik segíthetik az európai startupok megerősödését.

Aschbacher úgy nőtt fel, hogy a csillagokat bámulta szülei ausztriai hegyi tanyája felett. Diákként egykor maga is jelentkezett ESA-űrhajósnak. Tisztában van a követelményekkel, ezért is ígérhette meg: az ESA olyan technológiát fejleszt ki, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élők, például a megrövidült lábúak is teljes értékű űrhajósokká válhassanak.

Másfél évig tart az űrhajósok kiválasztása

Az űrügynökség pályázata 2021. június 18-én zárult, a kiválasztott űrhajósok nevét azonban csak 2022 végén teszik közzé. A kiválasztási folyamat hat kulcsfontosságú szakaszból áll.

Az első a szűrés. Ebben a szakaszban a pályázatokat a benyújtott dokumentumok, a pályázati űrlap és a pályázati eljárás részeként kitöltött szűrő kérdőív alapján értékelik. A testi fogyatékkal élő jelentkezők orvosi vizsgán is átesnek.

A pályázók az egyes szakaszok végén értesítést kapnak továbbjutásukról.

A kiválasztott űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson túlra is eljutnak majd. Néhányan az Egyesült Államok Holdra tervezett Gateway állomására repülnek. Ugyanakkor az ESA tagállamai fontolgatják a kínai és az orosz űrügynökségek meghívását, hogy részt vegyenek hasonló holdbázisprojektjükben.

Az is elképzelhető, hogy az európai űrhajósok egy napon egyszerre két különböző holdbázison is szolgálnak.

„A meghívásokat megkaptuk. Ez nagyon reménykeltő ötlet” – mondta Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség vezérigazgatója.

(Borítókép: Thomas Pesquet, az ESA űrhajósa a második űrsétán a Nemzetközi Űrállomás energiarendszerének korszerűsítésére. Fotó: Shane Kimbrough / NASA / ESA)