Domonkos, Dominika
17 °C
28 °C

Járvány és súlyos élelmiszerhiány fenyegeti Kuba pártállamát

000 9ER37Y
2021.07.13. 14:18 Módosítva: 2021.07.13. 15:26
Beért a tomboló koronavírus-járvány és az azt kísérő, mély gazdasági válság Kubában. Vasárnap óta ezrek követelnek oltóanyagot, élelmiszert és több szabadságot Havanna utcáin, miközben a pártállam kiöregedő vezetése az Egyesült Államokra mutogat. A mozgalom az interneten indult, a havannai vezetés azonban az autoriter rezsimek receptjéhez nyúlt és országosan korlátozni kezdet a közösségi oldalakat.

Kuba kommunista vezetése régóta hadilábon áll az élelemezési válság kezelésével. A karibi szigetország élelmiszer-fogyasztásának mintegy 70 százalékát importálja, az ebből fakadó kiszolgáltatottság ketyegő bombaként fenyegeti az állampárt hatalmát. Bár időnként előáll alternatív ötletekkel a vezetés, ezekkel inkább csak rontanak a helyzeten. Májusban például tartományi vezetők egy tengerimalac-farmot tekintettek meg, mondván, a rágcsáló húsa ehető, több latin-amerikai országban is fogyasztják. Az ártatlan kisállattal pózoló, tokás politikusokról készült fotók azonban nem győzték meg a helyieket. Az el Nuevo Herald cikkében szemlézte egy kubai lakos Facebook posztját, ebben az illető így fogalmazott:

Szégyen. Patkányokkal akarnak etetni minket, mert nem tudnak csirkét, nyulat, disznót, vagy teheneket tenyészteni. Olyan állatokat, melyekkel a világ normális részében táplálkoznak az emberek.

Két évvel ezelőtt a világsajtóban is foglalkoztak azzal az országos programmal, aminek keretein belül struccot és kubai kúszópatkányt tenyésztettek volna élelmezési célokból. Erről egy 91 éves pártvezető nyilatkozott az állami médiában, García Frías áltudományosnak ható érvekkel győzködte a műsorvezetőt: sokkal kifizetődőbb, ha haszonállatok helyett például a nagytestű afrikai madárfaj tenyésztését támogatják. A műsort követően ellepték az ötletet kifigurázó mémek az internetet. A korosodó vezetők balszerencséjére (a kubai politbüro átlagéletkora 69 esztendő), a róluk készült fotók a struccal és a kúszópatkánnyal is jól montázsolhatók.

Egy ponton azonban még a kubai ember is elveszti a humorérzékét. Vasárnap ezrek lepték el több nagyváros utcáit, a tüntetők az élelmezési válság és a járványhelyzet orvoslását, illetve az elnyomó kormány bukását követelték. Az El Pais hírportál arra hívja fel a figyelmet, hogy Havanna utcáin a szigetországot 1994-ben megrázó gazdasági válság óta nem volt ilyen hangulat. Megijeszthették a fejlemények a Miguel Díaz-Canel vezette kormányt is, híradások szerint a kivezényelt rendőrök nem tartózkodtak a durva fellépéstől, egyetlen nap alatt több száz embert állítottak elő. 

A lakosság haragját kiváltó két tényező, a járványhelyzet és az élelmezési gondok szorosan összefüggnek. Éppen vasárnap döntöttek újabb rekordot a koronavírusos fertőzések és halálesetek számai, egyetlen nap alatt közel hétezer ember kapta el a kórt, s mintegy 47 fő elhunyt. Pedig korábban az egészségügyi rendszerére büszke Kuba presztízskérdést csinált a járványból, tavaly kétezer orvost és szakápolót küldött rászoruló országok megsegítésére. Bár a szigetország saját vakcinát is fejlesztett, a lakosságnak eddig csak 15 százaléka kapott oltást. Közben az élelmiszerárak globálisan drágultak, egyes termékek ára idén tavasszal 40 százalékkal emelkedtek.

A kubai gazdaságot a turizmus hiánya is sújtja, a vírus a nemzetgazdaság 10 százalékát kitevő ágazatot gyakorlatilag lenullázta.

Ezzel összefüggésben nagyjából tizedével csökkent a légiközlekedés, miközben az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok rengeteg amerikai dollárt visznek haza családtagjaiknak. A lakosság keményvaluta tartalékai elapadtak, egyre több boltban csak amerikai dollárért, méregdrágán lehet élelmiszert vásárolni. Minderre jött idén az elmúlt évtizedek leggyengébb cukornád termése, így a kubai nemzetgazdaság 11 százalékos csökkenéssel harminc éve nem látott mélységbe zuhant. 

A szigetország vezetője, Miguel Díaz-Canel azonban az Egyesült Államokat okolja. A tüntetések hírére az elnök az állami médiának adott interjút, ebben elmondta: az országukat sújtó problémák mögött Washington szankciói állnak. 

 Újabb megszorító intézkedésekkel fokozzák a nyomást, az energiaszektorral szembeni pénzügyi lépésekkel a gazdaságunkat akarják megfojtani. Ezzel egy hosszú társadalmi válságot akarnak előidézni, (...) hogy az ideológiai humanitárius segítségnyújtás leple alatt előkészíthessék a katonai beavatkozást

– vélekedett a helyzetről Díaz-Canel. Hozzátette, a tüntetéseket a „jenki-blokád” támogatói szervezik, akik az ideológiai hátteret akarják megteremteni az Egyesült Államok befolyásának. Júniusban egyébként az ENSZ arra kötelezte Washingtont, hogy enyhítsen a karibi országot sújtó gazdasági szankcióin. Huszonkilenc éve voksol eredménytelenül a nyomásgyakorlás ellen a nemzetközi közösség, igaz, 2000 óta az élelmiszeripari termékek exportját nem tiltja az amerikai kormány – azóta az Egyesült Államok lett Kuba legnagyobb beszállítója.

A következő napokban kiderül, hogy a klasszikus forradalmi szlogenek megnyugtatják-e a közhangulatot. A The Economist már írt a kubai állapotokról és szerintük az egyre lassabb bürokrácia, a megakadt reformfolyamatok állnak a jelenlegi válság mögött. Miközben a kiöregedő kubai pártállam képtelen a változásra, a világban éppen ellenkező folyamatok zajlanak. A brit hetilap – megérezve a hétvégén indult tüntetések előszelét – megjegyezte, a havannai vezetésnek például az új távközlési trendekkel kellene versenyeznie. A közösségi médiának köszönhetően az egyre nagyobb lélekszámú, és egyre jobb módú kubai diaszpóra mindennapjait a szigeten maradt családtagok is követhetik. Az öt éve elhunyt karizmatikus vezető, Fidel Castro nélkül pedig  Havanna egyre nehezebben veszi majd fel a kesztyűt a fogyasztói társadalmak csábításával. 

A karhatalom ezért most az internetelérés korlátozásával próbálja ellehetetleníteni a vasárnap óta növekvő mozgalmat. Az AP hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a havannai hatóságok hétfőn blokkolták a fontosabb közösségi oldalak működését. Kubában a Facebook mellett a WhatsApp, az Instagram és a Telegram alkalmazásokat használják online kommunikációra, ezek közül jelenleg egyik sem elérhető. A hírügynökségnek nyilatkozott a Netblocks londoni thinktank igazgatója, aki elmondta: egyelőre a Twitter még elérhető a karibi-országban, a hatóságok azonban bármikor blokkolhatják azt.

Kubában egyébként sokáig meglehetősen drága és lassú volt az internetélérés. Egészen 2008-ig a technológia nem is volt ismert, az elmúlt években azonban már a lakosság széles köreiben elterjedt. A folyamatra odafigyelt a kubai vezetés, Havanna különösen a sajtó- és véleményszabadság terén alkalmazkodott gyorsan az új technológiához. A Human Rights Watch korábbi jelentéseiben is kiemelte, hogy a kormányt kritizáló online felületek hozzáférését megnehezíti a kormány, az azonban új fordulat, hogy a tüntetők közötti kommunikációt a kormány minden eszközzel blokkolja.  

(Borítókép:  Egy férfit letartóztatnak Miguel Diaz-Canel kubai elnök kormánya elleni havannai tüntetésen 2021. július 11-én. Fotó: Yamil Lage / AFP)