Hány kommunista ország maradt? Öt, tucatnyi vagy félszáz?

A kommunizmus egyidejűleg politikai és gazdasági rendszer, amelyben a kommunista párt teljhatalommal rendelkezik. A választásokon nincs miért aggódnia. A mindentudó párt irányítja az adott ország gazdasági rendszerét. A magántulajdon tilos, bár a kommunista uralomnak ez az ismérve – akárcsak a piacgazdaság elfogadása – Kínában például megváltozott.

Kubában azonban még nem. Így aztán heves tüntetések törtek ki a minap.

Castro kommunista örökösei régóta hadilábon állnak az élelmezési válság kezelésével. A karibi szigetország élelmiszer-fogyasztásának mintegy 70 százalékát importálja, az ebből fakadó kiszolgáltatottság ketyegő bombaként fenyegeti az állampárt hatalmát. Bár időnként előáll alternatív ötletekkel a vezetés, ezekkel inkább csak rontanak a helyzeten. Májusban például tartományi vezetők egy tengerimalac-farmot tekintettek meg, mondván, a rágcsáló húsa ehető, több latin-amerikai országban is fogyasztják.

Az ártatlan kisállattal pózoló, tokás politikusokról készült fotók azonban nem győzték meg a helyieket. Egyikük ezt írta a Facebookon:

Szégyen. Patkányokkal akarnak etetni minket, mert nem tudnak csirkét, nyulat, disznót, vagy teheneket tenyészteni. Olyan állatokat, melyekkel a világ normális részében táplálkoznak az emberek.

Nagy vonalakban tehát ez az érzékelhető kommunizmus.

A Szovjetunió korszakában (1922-1991) Kelet-Európában, Ázsiában és Afrikában voltak kommunista országok. Nem is kevés.

Vajon hány maradt belőlük?

A válasz meglepő: mindössze négy, illetve ha a zsarnoki, sztálinista jegyeket magán viselő Észak-Koreát is ideszámítjuk, akkor is csak öt kommunista állam létezik jelenleg a világon.

The last communist countries.

Protests in Cuba have been driven by public anger over long food lines, worsening power shortages for several hours a day and a critical shortage of medicines since the start of the Covid-19 epidemic, with Cuba under US sanctions#AFPgraphics pic.twitter.com/Vu4TDyx8mj

— AFP News Agency (@AFP) July 12, 2021

A kommunizmus alapelveit Karl Marx és Friedrich Engels, a két német gazdasági és politikai filozófus fogalmazta meg a 19. század derekán. Az első kommunista állam, a Szovjetunió azonban csak 1917-es orosz forradalomban született meg. A 20. század közepén még úgy tűnt, hogy a kommunizmus uralkodó ideológiaként kiszoríthatja a demokráciát.

Nem ez történt. Néhányan maradtak csak a vártán.

Kína: alkotmánymódosítással ismerték el a magántulajdont

A világ legnépesebb országában Mao Ce-tung 1949-ben vette át az irányítást, és kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, a kommunista országot. Kína azóta is következetesen kommunista. Az országot emiatt Vörös Kínának is nevezik. Az állampárt egyébként a minap ünnepelte alapításának kerek jubileumát, 100. évfordulóját. Húszan kezdték, ma 95 millió tagja van.

A Kínai Kommunista Párton kívül ugyan más politikai tömörülések is működnek, sőt az egész országban önkormányzati szinten választásokat tartanak. A politikai kinevezéseket azonban a KKP ellenőrzi. Jellemzően kevés az ellenzéki az 1,4 milliárd lakosú országban.

Kína az elmúlt évtizedekben megnyílt a világ felé. Az ebből fakadó vagyoni egyenlőtlenségek mélyen aláásták a kommunizmus néhány alapelvét. Az ország alkotmányát 2004-ben módosították, hogy elismerjék a magántulajdont.

Jackie Chan, az akciós filmek hőse, történetesen a Kínai Filmszövetség elnöke egyébként el van ámulva a „nagyszerű párt” eredményeitől, amely mindent véghez visz, amit elhatároz. Be is jelentette:

Vágyom arra, hogy a KKP tagja lehessek.

Kuba: állhatatos harcban a Nagy Szomszéddal

Fidel Castro és társai az 1953-as forradalom után vették át az országirányítást. Tizenkét évvel később, 1965-re Kuba teljesen kommunista országgá vált, és hűséges kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok betiltotta a Kubával folytatott kereskedelemre. A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Kuba Kína, Bolívia és Venezuela kereskedelmi és pénzügyi támogatására szorult.

Fidel Castro 2008-as lemondása után ma 90 éves öccse, Raúl Castro lett az elnök. Fidel 2016-ban halt meg. Barack Obama amerikai elnök második hivatali ciklusa alatt a két ország közötti kapcsolatok lazultak, sőt enyhültek az utazási korlátozások is. Utóda, Trump azonban 2017 júniusában a rendeleteket visszavonta.

A többi között ez is hozzájárult a szigetország nyomorúságához.

Vietnám: az újraegyesülés felvirágoztatta

Vietnámot a franciákkal vívott első indokínai háborút követő 1954-es konferencián osztották fel. Ideiglenesre tervezték. Észak-Vietnám – a Szovjetunió támogatásával – kommunista lett, Dél-Vietnám pedig – Egyesült Államok pártfogásával – demokratikus.

Két évtizedes háború után a kettészakadt Vietnámot egyesítették, 1976-tól pedig Hanoi irányítása alatt Vietnám kommunista lett. Más, hasonló berendezésű országokhoz hasonlóan Vietnám a piacgazdaság felé mozdult el az elmúlt évtizedekben, a szocialista eszmék egy részét pedig felváltotta a kapitalizmus.

Az Egyesült Államok 1995-ben, Bill Clinton akkori elnök idején rendezte kapcsolatait Vietnámmal.

Laosz: monarchiából kommunizmus

Laosz – hivatalos elnevezéssel a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság – 1975-ben vált kommunista országgá a Vietnám és a Szovjetunió által támogatott forradalom után. Korábban monarchia volt.

Laosz kormányát jobbára tábornokok irányítják, akik a marxista eszméken alapuló egypártrendszert támogatják. Az ország 1988-ban engedélyezte a magántulajdon bizonyos formáit, 2013-ban pedig csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez.

Észak-Korea: a dzsucse kudarcot vallott

Koreát a második világháború alatt Japán megszállta, a háború után pedig egy orosz uralom alatt álló északi, és egy amerikaiak által megszállt déli országrészre osztották. Senki sem gondolta, hogy a felosztás végleges lesz, mégis tartósan fennmaradt.

Észak-Korea csak 1945-ben vált kommunista országgá, amikor Dél-Korea kikiáltotta függetlenségét az északiaktól, amely viszont cserébe gyorsan kikiáltotta saját szuverenitását. Moszkva jóváhagyásával Kim Ir Szent ültették az új nemzet élére.

Az észak-koreai vezetés nem tartja magát kommunistának. Ezt csak kívülállók feltételezik. A Kim-dinasztia a dzsucse, azaz az önállóság elvén alapuló kommunizmus saját márkáját hirdette.

A dzsucse az ötvenes évek óta népszerűsíti a koreai nacionalizmust, amit a Kimek vezetése, és a Kimek iránti szektaszerű odaadás testesít meg. A dzsucse a hetvenes évektől állami ideológia, és az apját 1994-ben követő Kim Dzsongil, majd a 2011-ben hatalomra került Kim Dzsongun uralkodása alatt is bomlasztja az országot.

Észak-Korea alkotmányából 2009-ben törölték a marxista és leninista eszméket, sőt maga a kommunizmus megnevezést is, ami azonban az élet minden szegmenséből mind a mai napig sugárzik.

Ahol kommunista pártok vannak hatalmon

Néhány többpárti országnak is volt olyan vezetője, aki a kommunista párthoz kötődött. Ezek az államok azonban nem tekinthetők kommunistának, mivel más politikai pártok is képviseltetik magukat, magát a kommunista pártot az alkotmány nem ruházza fel különleges felhatalmazással.

Nepálban, Guyanában és Moldovában az elmúlt években a kommunista pártok voltak hatalmon.

A mai szocialista országok

Ezzel szemben a szocialista országok általában demokratikusak, többpárti politikai rendszerrel. A szocialista pártnak nem kell hatalmon lennie ahhoz, hogy a szocialista elvek – az erős szociális védőháló, valamint a kulcsfontosságú iparágak és az infrastruktúra állami tulajdonba vétele – a nemzet belpolitikai programjának részét képezzék. A kommunizmussal ellentétben a legtöbb szocialista országban ösztönzik a magántulajdont.

A szocialista országok – amelyek alkotmányában a munkásosztály védelméről és uralmáról szóló megállapítások szerepelnek – viszonylag gyakoriak.

Ilyen például Portugália, Srí Lanka, India, Bissau-Guinea és Tanzánia. Az országok zöme, például India, többpárti, míg mások, köztük Portugália, liberalizálja gazdaságát.

(Borítókép: A kínai kommunista párttagok a párt zászlótáblája előtt esküt tesznek a Kínai Jiaxing Zhejiang tartományban, 2015. június 27-én. Fotó: Jie Zhao / Corbis / Getty Images)