Románia bekeményít: célkeresztben a barnamedve

Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a medvetámadások Romániában. Legutóbb Székelyföldön egy 26 éves pásztorral végzett egy barnamedve, társát pedig kritikus állapotban szállították kórházba.

Akkor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy közelmúltban elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a csendőrség, a Környezetvédelmi Őrség és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség elkészítette a szükséges dokumentációt a medve kilövésének engedélyeztetéséhez.

A helyzet esetileg kezelhetetlen

Nem sok idő telt el azóta, és a tárcavezető szerdán újabb fejleményekről adott hírt. Bejelentette, hogy a medvepopuláció kezelése, valamint az ember és a nagyvad együttélésének javítása érdekében projektet indít a Környezetvédelmi Minisztérium.

Európai uniós forrásból mintegy 4 milliárd forintnak megfelelő összeget, 53,5 millió lejt különítettek el a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és menedzselésére.

Létezik egyébként erre egy vélhetően elavult válasz 2019-ből, amikor is a román környezetvédelmi tárca megrendelésére készített állománybecslés megállapította, hogy Romániában 6.450 és 7.200 közé tehető a vadon élő medvék száma, miközben az optimális egyedszám mindössze 4.000 lenne. Vagyis a túlszaporulat az egykori számokból is világosan megmutatkozik.

Felmérik a medveállományt

Mégpedig genetikai módszerrel A genetikai módszer a legpontosabb állományfelmérési eljárás az olyan fajok esetében, amelyeknek a sűrűsége nehezen becsülhető meg. A felmérés pontos adathalmazt ad a medvepopulációról, illetve a populáció kor és ivar szerinti összetételéről is.

Az eljárást Romániában alkalmazzák először. A módszer lényege, hogy előre meghatározott útszakaszokon genetikai mintát – egész pontosan ürüléket é szőrt – gyűjtenek, amelyek segítségével el tudják kerülni a többször számlálás esélyét.

Menhelyet létesítenek

A Keresztényhavason létrehozandó rezervátumba azokat a medvéket és bocsokat fogják betelepíteni, amelyeket valamilyen ok miatt – ideiglenesen vagy véglegesen – nem lehet visszaengedni a vadonba. Oda kerülnek majd a sebesült egyedek és azok is, amelyek nem találják fel magukat a természetes élőhelyükön.

Amennyiben azonban a nagyvad állapota egy idő után megengedi, megjelölik, és visszaengedik a vadonba. A központ kialakítására szánt 60 hektáros terület nem nagy, de az ott bevezetendő intézkedésekkel minimálisra csökkenthető a lakott területeken garázdálkodó medvék száma, ugyanis a településeken gyakran megforduló medvéket is áthelyezhetik a rezervátumba.

Védekezőrendszereket telepítenek

A magán- és köztulajdon védelmében az országban több mint ezer különböző típusú villanypásztort szerelnek fel farmok, mezőgazdasági területek, méhészetek köré. A villanypásztorok felszerelése kettős célt szolgál. Egyrészt arra irányul, hogy javítsa a medve és az ember együttélését azáltal, hogy ezek a szerkezetek megvédik az emberek javait a nagyvadak okozta károktól, másrészt tesztelik, hogy melyik típusú villanypásztor a leghatékonyabb ilyen medvesűrűségnél.

Kamerákkal fogják megfigyelni, hogyan hatnak a villanypásztorok a vadakra, és hogyan reagál az állomány ezekre, így felmérhető a szerkezetek hatékonysága.

A romániai barnamedve-populáció felmérését 2021 júliusa és 2023 decembere között hajtják végre.

(Borítókép: Európai barnamedve. Fotó:  Arterra / Universal Images Group / Getty Images)