Friderika
10 °C
18 °C

Kurzék beszánthatják a Wiener Zeitungot

2021.08.09. 09:15 Módosítva: 2021.08.09. 09:16
Egy új, EU-s szabályozás miatt kétségessé vált, hogy folytatni tudja-e működését Ausztria legrégebbi nyomtatott napilapja, a Wiener Zeitung – írja a Politico.

A Wiener Zeitung még 1703-ban kezdte meg működését, így a világ egyik legrégebb óta működő napilapja. Olyan történelmi eseményekről írtak a hasábjain, mint a Nagy Francia Forradalom, IV. Károly osztrák császár lemondása vagy éppen a szovjetek Ausztriából való 1955-ös kivonulása.  Egyedül a nácik idején, 1939 és 1945 közt kellett felfüggeszteniük a működésüket, de a második világháború után sikerült ismét talpra állniuk. 

Az osztrák kormány szerint viszont egy Európai Uniós szabályozás miatt – amely azt írja elő, hogy a kormányzati információkat digitálisan kell közölni –

a Wiener Zeitung most már nem tudja ellátni a szerepét, és ez azt jelentheti, hogy 2022 végén bezárhatja kapuit.

A lap ugyanis – 1857 óta – teljes mértékben az osztrák állam tulajdonában áll és a működését is nagyrészt ők finanszírozzák. A Wiener Zeitung így – amellett, hogy hírlapként működik – Ausztria hivatalos, nyomtatott közlönye is egyben. A törvényi szabályozások szerint itt kötelező meghirdetni a kormányzati állásokat, valamint a kormányzati cégeknek is itt kell közzétenniük a pénzügyi beszámolójukat. 

Az említett szabályozás miatt azonban a Wiener Zeitung már nem lesz megfelelő eszköz erre, ez pedig egyben azt jelentheti, hogy be kell zárniuk a kaput, legalábbis ami a nyomtatott kiadást illeti. Sebastian Kurz osztrák kancellár ugyanis azt mondta: szeretnék, ha a lap digitális formában tovább tudna működni, bár ennek a feltételeit és körülményeit egyelőre még nem körvonalazta, és azt is tagadta, hogy az osztrák állam feladata lenne a Wiener Zeitung napilapként való működtetése. 

A fenti kijelentést az magyarázza, hogy a lap nem illik bele Kurz médiastratégiájába: a Wiener Zeitung ugyan nem igazán kritikus a kormánnyal és az osztrák kancellárral szemben, de hírlapi minőségében nem ír annyira pozitívan sem a kormányzati intézkedésekről, mint a jobboldali médiumok többsége. Emiatt egyesek már az osztrák média „Orbánizálásának” jeleit látják abban, hogy a kormányzat beszántja a Wiener Zeitungot. 

Walter Hämmerle, a lap főszerkesztője azt mondta: megpróbálnak bevonni egy magánvállalkozót annak érdekében, hogy a lap továbbra is fennmaradhasson, de ezzel kapcsolatban még az osztrák kormánnyal is meg kell egyezniük. A lap megmentése érdekében több neves osztrák politikus – köztük Christian Kern volt kancellár – is nyílt levelet adott közre. 

Minden hang, amelyet elveszítünk, csökkenti a változatosságot és a pluralizmust a médiában egy olyan időben, amikor a tényalapú, józan és független újságírásra nagyobb szükség van, mint valaha volt

– írták.