Ha Afganisztán elesik, akkor jöhet a második Iszlám Állam

Ma már az ENSZ is felkiáltott az afganisztáni helyzet láttán és felszólította a közép-ázsiai ország szomszédait, hogy hagyják nyitva a határokat, mert ritkán látott menekültáradat indulhat el. Ma egyébként a tálibok elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Kandahart, és már az afgán tartományi székhelyek közül a legjelentősebbek a kezükre kerültek. A 600 ezres városból most ezrek menekültek el, csakúgy mint a héten a többi tartományi fővárosból. 

Mindenki Kabulba tart, ahol egy hét alatt 72 ezerrel nőtt a gyerekek száma – jelentette a Save the Children nemzetközi gyermekmentő szervezet. Nincs viszont a menekülteknek pénze, hiszen többségüket elűzték otthonukból, most az afgán főváros utcáin tengődnek, vagy a város széli ideiglenes sátorvárosokban húzzák meg magukat. A legtöbben csak személyes holmijaikkal szöktek el, odahagyva házukat, földjüket, munkájukat, vagy üzletüket.

A menekülteket pedig valahogy el kell vinni, ha Kabul eleste fenyeget. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kivonulófélben lévő amerikai hadsereg hip-hop 3 ezer elitkatonát dobott át a kabuli reptér védelmére és megkezdte az amerikai állampolgárok kimenekítését. Hasonló lépésre szánták el magukat a britek, állampolgáraik evakuálását 600 fős brit katonai egység vigyázza. Moszkva is bejelentette, hogy azonnal kihozzák a Kabulban ragadt oroszokat. Európa is próbál a maga módján segíteni. A németek felfüggesztették azoknak az afgánoknak a visszaküldését, akik nem kaptak, vagy lejárt a tartózkodási engedélyük és hasonló lépésre szánta el magát a dán és a francia kormány is.

De mi fordult meg ilyen hirtelen Afganisztánban?

A tálibok már régi játékosok az országban. Akkor kezdtek szerveződni, amikor a törzsi alapon szervezett egységek felvették a 80-as évek végén a harcot az akkori megszállókkal, a szovjetekkel. Komolyabb kiképzést a CIA biztosított a számukra, fegyverrel is rendesen ellátta őket az Egyesült Államok. Amikor végül kivonultak a szovjetek, akkor az 1990-es évek elején totális zűrzavar uralkodott el Afganisztánban. A legnagyobb és legerősebb hadurak és a törzsükből verbuvált magánhadseregek estek egymásnak, hogy megszerezzék a hatalmat. Ez igazán egyiküknek sem sikerült, ám a hátuk mögött szépen megerősödtek a tálibok.

Hogy kik is a tálibok? Igazából az afgán-pakisztáni határ senkiföldjén élt és az ottani Korán-iskolákban tanító hitszónokok voltak az első fecskék. Az afgán népcsoportok zöme egyébként az iszlám szunnita ágát követi, viszont a tálib hitszónokok – a Korán értelmezésénél – a vissza gyökerekhez filozófiát hangsúlyozták követőiknek. Ez pedig a vahabizmus, ami az iszlám egy elég radikális változata. Lényege, hogy meg akarja tisztítani az iszlámot az évszázadokon át rárakódott idegen elemektől, hatásoktól és a Korán eredeti, mohamedi tanait igyekszik érvényesíteni a XX. század végi környezetben.

Rövid idő alatt követőik száma olyan jelentős lett, hogy a mozgalom 1994-es kandahári indulását követően, 1996-ra maguk alá gyűrték az országot és középkorias jog- és államrendet vezettek be, iszonyatos ellenőrzés alatt tartva mindent és mindenkit. Ez ment volna jó sokáig, ám 2001 szeptemberében, a World Trade Center tornyainak ledöntését követően menedéket nyújtottak a terrortámadás kiagyalóinak és túlélő végrehajtóinak. Az USA pedig hadat üzent. Eleinte maga, majd a NATO szövetségeseivel karöltve hónapok alatt összeroppantotta a tálibok államát.

A tálibok pedig elmenekültek, ki hova tudott. A legtöbbjük Pakisztánba, de sokan alámerültek és próbáltak alkalmazkodni az új világhoz. Amerikai és nyugati segítséggel azóta parlamenti és elnökválasztásokat tartottak Afganisztánban és több száz milliárd dolláros segélyeket felélve igyekeztek egy hivatalos afgán kormányhadsereget felállítani és kiképezni. Sajnos, a legnagyobb erőfeszítés ellenére, ez nem sikerült. Ugyanis azokat a tartományi városokat, amelyeket a most bevadult tálibok sorra elfoglaltak, a kormányerőknek kellett védeniük, de nem tudták megtartani. Így lassan-lassan felmorzsolódik a reguláris hadsereg és a terep a táliboké lesz. 

A vég kezdetét azt jelentette, amikor az amerikaiak tavaly megegyeztek Dohában a tálib tárgyalóküldöttséggel, hogy kivonulnak az országból, ha garantálják, a jövőben semmikor nem nyújtanak menedéket olyanoknak, akik terrorista akciókat követnek el az USA, vagy érdekeltségei ellen. A kivonulás várható végső időpontja 2021.09.11., így emlékezve a 20 évvel ezelőtti támadásra az ikertornyok ellen. Tehát most, hogy az amerikai katonai támogatás megszűnt, a kormányerők már nem tudják feltartóztatni a tálib fegyvereseket.

Mi várható Afganisztánban, ha győz a talibán?

Erre nem túl egyszerű válaszolni, de ha ismét bevezetik a sáriát, a középkori iszlám jogrendet és azt a fajta vallási vasszigort, amit legutóbb az Irakból és Szíriából kihasított Iszlám Államban láthattunk a maga állati kegyetlenkedéseivel, akkor érthető, hogy miért akarnak az egyszerű afgánok ezrei elmenekülni. A tálibok soraiban ugyanis ott harcolnak a nemzetközi segítséggel szétvert Iszlám Állam elmenekült harcosai, akik ugyancsak nem az iszlám neológ, hanem a radikális vahabita vonalát követik.

De a legárulkodóbb az a fotó volt, amit a BBC közölt, amikor az egyik frissen elfoglalt tartományi székhelyen – propaganda célzattal – végigvezették az újságírókat és a sebbel-lobbal berendezett új adminisztráció vezetőjének íróasztalán ott virított a tálibok hivatalos zászlócskája, rajta a felirattal: Afganisztáni Iszlám Emírség. És akkor lassan meg is érkeztünk a második Iszlám Államba!

(Borítókép: Az afgán biztonsági erők 2021. július 23 -án Afganisztánban. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)