Máté, Mirella
7 °C
17 °C

Néhányan nem fognak visszatérni Kabulból, a miniszter majdnem elbőgte magát

000 9L82JM
2021.08.16. 15:33

Hétfőn az 1975. április 30-i saigoni menekülést idéző jelenetek közepette evakuálták kabuli nagykövetségüket a nyugati országok, alig néhány órával azután, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok a külföldi erők kivonulásával párhuzamosan elindított offenzíva végszavaként egész Afganisztánt az ellenőrzésük alá vonták.

Hivatalos közlések szerint az evakuálás az alábbiak szerint alakul:

  • Az Egyesült Államok képviseletének kivonása folyamatban van, Ross Wilson nagykövet egyelőre a kabuli repülőtéren tartózkodik. Az afgán fővárosban lévő amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük. Az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Frank McKenzie Dohában találkozott magas rangú tálib vezetőkkel, ahol kérte, hogy ne avatkozzanak be az amerikai hadsereg evakuálási műveleteibe a kabuli repülőtéren. Még vasárnap az Egyesült Államok és 60 másik ország adott ki közös nyilatkozatot arról, hogy a tálibok biztosítsanak szabad utat afgánok és nem afgánok távozásához. Magyarország nincs az aláírók között.
  • Kína kabuli nagykövetsége nem zárja be kapuit, az ország külképviselete vasárnap arra figyelmeztette az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy fokozottan ügyeljenek a biztonságra. A maradás nem különösebben meglepő azután, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter július végén fogadott egy tálib küldöttséget, amelyet Kína támogatásáról biztosított.
  • Oroszország azt közölte, hogy az orosz nagykövet találkozni fog a tálibok képviseletével Kabulban kedden, ezt követően fogják eldönteni, hogy elismerjék-e az új kormányt. Tegnap még arról tájékoztattak, hogy nem tervezik a nagykövetség evakuálását, ma már azonban azt közölték, hogy a küldöttség egy része valószínűleg mégis távozik.
  • Svédország vasárnap kimenekítette a teljes nagykövetségi delegációját. 
  • Az Egyesült Királyság tegnap közölte, hogy 48 órán belül evakuálják nagykövetségüket.
  • Franciaország nagykövetségét tájékoztatásuk szerint egyelőre „áthelyezték” a kabuli repülőtérre. Az ország mindazonáltal április óta azt tanácsolja állampolgárainak, hogy hagyják el Afganisztán területét.
  • Ausztráliát sokan kritizálják amiatt, hogy túl sokáig vártak a kimenekítést végrehajtó katonai misszió megszervezésével. A canberrai kormány 250 fős védelmi erőt küldött a térségbe a művelet lebonyolítására.

Ami az Egyesült Királyságot illeti, miniszteri szinten is elég kétségbeejtőnek tartják a helyzet, erről tanúskodik legalábbis az a videó, amelyben Ben Wallace, a védelmi tárca vezetője szinte könnyek között beszél arról, hogy Afganisztánból nem mindenki fog visszatérni, néhány afgán munkatársat nem tudnak evakuálni. Szomorú, hogy a Nyugat azt tette, amit tett – fűzte hozzá. 

Az első repülőgép evakuáltakkal a fedélzetén hétfő hajnalban landolt a Brit Királyi Légierő oxfordshire-i támaszpontján, a Brize Nortonon.

Magyarországnak nincs képviselete Afganisztánban, a legközelebbi nagykövetség a pakisztáni Iszlámábádban működik. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak elküldtük kérdéseinket arról, mit tud az Orbán-kormány az Afganisztánban lévő magyarokról. Amint választ kapunk, új cikket írunk. 

Maga az afgán főváros húsz éve volt utoljára tálib kézen, a két hónapja, június közepe óta tartó offenzíva záróakkordjaként foglalták el, Asraf Gáni elnök se szó, se beszéd Tádzsikisztánba menekült, hétfő reggel pedig több tízezer ember kezdett el menekülni. Videofelvételeken lehetett látni, hogy a kabuli repülőteret rengetegen rohanják meg a felszállás reményében valamelyik gépre. Egy videó azt mutatja, hogyan kapaszkodnak emberek az éppen induló, már mozgásba lendült amerikai katonai gép oldalába. 

Eddigi információk szerint hárman zuhantak le és haltak meg.

Korábban lövések dördültek, az amerikaiak nyugtatólag a levegőbe lőttek, a Reutersnek legalábbis egy tisztségviselő azt mondta, evakuálást biztosító amerikai katonák a káoszt csillapítani fordították az ég felé fegyverüket, amikor az afgánok katonai repülőgépeikre akartak felszállni. A káosznak halálos áldozatai is voltak, a Reuters szerint ekkor legalább öten vesztették életüket. Az AP később amerikai forrásokra  hivatkozva azt írta, összesen heten haltak meg a káoszban.

A tálibok egyébként békét, de saríát ígérnek, hangsúlyozzák, hogy a vér nélküli hatalomátvétel után egységkormány alakítása a cél. Afganisztáni Iszlám Emirátus néven kiáltották ki az új államot.

Az eseményekről Malála Júszafzai, Nobel-békedíjas, pakisztáni születésű emberi jogi aktivista is értesült, aki ellen 2012. október 9-én tálib szélsőségesek merényletet követtek el, amiért a lányok és nők tanuláshoz való jogáért küzdött, de csodával határos módon túlélte életveszélyes sérüléseit. A 24 éves nőt teljesen sokkolta a tálib hatalomátvétel, aggodalmát fejezte ki a nők, a kisebbségek és az emberi jogi aktivisták sorsa iránt, s Twitter-bejegyzésében a világ vezetőinek hatékonyabb beavatkozását sürgette. Humanitárius segítséget kért, és azt, hogy védjék meg a menekülteket és a civileket.

Az evakuálás miatt Donald Trump exelnök lemondásra szólította fel tavalyi választási riválisát, a demokrata Joe Bident. Hivatali ideje alatt Donald Trump többször bírálta az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétét, és az ő elnöksége alatt kezdődött meg az amerikai csapatok kivonása a közép-ázsiai országból a tálibokkal kötött megállapodás alapján.

A Reuters német külügyi közlésekre hivatkozva azt írja, hogy jelen pillanatban, magyar idő szerint délután kettő körül 

leállt az evakuálás, menekülő afgánok állják el a repülőgépek útját a kifutópályán.

Németországnak Angela Merkel kancellár korábbi közlése szerint tízezer embert kell kimenekítenie a közép-ázsiai országból. Szivárgó információk szerint a hatalomból szeptemberben távozó Angela Merkel azt is mondta, hogy

a NATO-erők kivonulásról az amerikaiak döntöttek „részben belpolitikai” okokból.

A nagy légitársaságok korábban gyors egymásutánban tettek bejelentést arról, hogy járataik elkerülik az afgán légteret. Jelenleg a British Airways, a Lufthansa, a Singapore Airlines, az Air France és a Virgin Atlantic járataival sem lehet a közép-ázsiai országba repülni, a helyi légi irányítás szerint a kabuli légteret „a hadsereg” ellenőrzi. 

A bevezetőben említett saigoni párhuzam egyébként nem túlzás, Tobias Ellwood brit konzervatív képviselőnek is az jutott eszébe.