Mint korábban megírtuk, egy szlovák nő négyszázezer eurót (több mint 140 millió forintot) bukott a Covid-lottó vasárnapi sorsolásán amiatt, hogy gyenge volt az internetkapcsolata.
A nőt az adás másnapján felkereste Igor Matovic pénzügyminiszter és Jaroslav Rezník, a közmédia (RTVS) elnöke, akik biztosították róla, hogy erkölcsi joga van a győzelemre, és keresik a jogi alapot, hogy megkaphassa a pénzt. Az ügyben nemrég megszólalt néhány jogász is.
Ha egy szerencsejátékra állami pénzt adtak, és megvannak a szabályai, nem tudom elképzelni, hogy azt a pénzt a szabályokkal ellentétesen használnák fel. Attól függetlenül, hogy azok a szabályok jók és érthető-e az egész
– mondta Tomás Kamenec, hozzátéve: a hölgy emberi szempontból megérdemelné ugyan az összeget, de állami költségvetésből származó pénzt csak szigorú szabályozások mellett lehet kifizetni, emiatt nem valószínű, hogy hozzájut. Szerinte ezen a helyzeten az se változtatna, ha utólag módosítanák a verseny szabályait. Egy másik jogász, Tomás Gábris szerint viszont a szabályok változtatása azt vonhatná magával, hogy a nő az egyenlő bánásmód elve alapján jogilag megpróbálhatná megszerezni a nyereményt.
Gábris szerint az is megoldás lehetne, ha a pénzügyminisztérium az egész vakcinalottó költségvetését megnövelné a kifizetendő négyszázezer euróval. Hozzátette: a kérdés az, hogy a pénzügyi tárca ezt hogyan fedné le a költségvetésben.
A Szilícium-völgy technológiai óriásai, a Google, a Microsoft és az Apple egyre inkább a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka vagy teljes irodai munka helyett – írja a Pénzcentrum a Guardian cikke alapján.
A Chartered Management Institute (CMI) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzéshez, ám mintegy 48 százalékuk fél attól, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A helyzetre a hibrid munkavégzés jelenthet megoldást, vagyis például az, ha a munkavállalónak
hetente két nap irodai munkát és három nap távmunkát írnának elő.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a hibrid munkavégzés – a munka és a magánélet egyensúlyát megtartva – hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozó eredményesebb munkát végezzen. Mindeközben arra is figyelmeztettek, hogy 18 hónapnyi távmunka után a dolgozók jelentős része szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget.
Magyarországon egyébként már egy szabályozással is biztosították, hogy távmunkában is lehessen dolgozni. Az erről szóló kormányrendelet július 3-án lépett érvénybe. E szerint ha a felek írásban megállapodnak, illetve az adott munkakör lehetővé teszi, a munkavállaló bizonyos napokon végezhet távmunkát.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.