Putyin nem akar amerikai katonákat látni Afganisztán környékén

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi csúcstalálkozóján utóbbi éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az Egyesült Államok hadserege bármifajta szerepet vállaljon az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) az MTI szerint.

Az amerikai politikai-üzleti napilap bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva írja, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését.

Értékelésük szerint a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.

Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen

– mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője.

Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság azonban jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.

Egy magas rangú washingtoni illetékes azt is közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.

Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak

– írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.

Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában, nem feltétlenül Moszkva diktál minden térségbeli fővárosban.

Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.

(Borítókép: Az amerikai hadsereg egy csoportja Afganisztánban 2002. szeptember 14-én. Fotó: Amel Emric-Pool / Getty Images)