A Nyugatnak tudomásul kell vennie az afganisztáni valóságot
További Külföld cikkek
- Ezeknek az iparágaknak verne oda az illegális bevándorlók tömeges deportálása az USA-ból
- Lófejjel és egy vemhes tehén tetemével próbál megfélemlíteni egy vállalkozót az olasz maffia
- Durva üzenetet küldött Brüsszel: Magyarország imázsa forog kockán
- 2,4 milliárd forintért kelt el egy falra ragasztott banán
- Mindenki egyszerre mindenhol: digitális nomádok Délkelet-Ázsiában
A nyugati kulcsszereplőket álláspontjuk átgondolására készteti az afganisztáni veszteség és az ezzel kapcsolatos politikai letargia – írta Sten Rynning, a Dél-dániai Egyetem professzora a The Conversation portálon hétfőn megjelent cikkében.
Sten Rynning szerint a nyugati országok mérlegelni fogják, hogy Afganisztán gazdasági érdekeik szempontjából kevéssel kecsegteti őket, valamint azt is, hogy a globális sakktáblát egyre inkább uralni fogja a Kína és az Egyesült Államok közti szélesebb értelemben vett stratégiai versengés.
Emlékeztetett, a tálibokat támogató Pakisztán tartós befolyással bírhat Afganisztán új urai felett, a politikai és gazdasági tét a szomszédos ország számára a legnagyobb.
Ez már csak azért is fontos, mert Pakisztán régi, megbízható szövetségese Kínának, a pekingi vezetés pedig nyitott a segítségnyújtásra. (Erről nemrégiben az IndexnekMatura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is beszélt.)
Sten Rynning úgy véli, ez az a realitás, amivel a NATO-nak, az EU-nak és más nyugati tényezőknek szembe kell nézniük. Hangsúlyozta, az első számú prioritás számukra a stabilitás támogatása kell, hogy legyen.
Ez nem az a fajta stabilitás és politikai rend lesz, amiért két évtizeden keresztül harcoltak, de ami rendelkezésre áll, az a pakisztáni támogatású tálib Afganisztán
– fogalmazott. A professzor azt is írta: olyan politikai rend megszilárdulását kell segíteni, amely nem táptalaja a nemzetközi terrorizmusnak és nem sérti az emberi jogokat.
Rámutatott, sem az Egyesült Államok, sem Európa nem kér a terrorizmusból és a menekülthullámból, ami a radikalizáció következménye. Ez igaz Pakisztánra is, hiszen az ország nagy árat fizetett saját lakossága radikalizálódásáért a háború alatt.
Sten Rynning szerint ha a tálibok kormányozni akarnak, forrásokra és támogatásra van szükségük. Nem csak azt kockáztatják, hogy a nemzetközi közösséggel bonyolódnak háborúba, hanem azt is, hogy az afganisztáni társadalom egyre nagyobb részeivel. A társadalom ugyanis változott 2001 óta, egyre urbánusabb és műveltebb, és bár továbbra sem ez a meghatározó, ahhoz elég erős, hogy önmérsékletre sarkallja a tálibokat.
Mindent meg kell tenni a professzor szerint azért, hogy Afganisztánban egy olyan, tálib vezetésű kormány jöjjön létre, amelyben a lehető legtöbb afgán párt szerepet kap.
Megjegyezte, a vesztes oldal túl sokat ugyan éppenséggel nem tud tenni, de emlékeztetheti a tálibokat és Pakisztánt, hogy a hatalommegosztás reális alternatívája a polgárháború.
Sten Rynning arra figyelmeztetett: csábító lehet folytatni a háborút más módszerekkel, de az lenne a helyes, ha a nyugat újragondolná a politikáját, és továbbra is fenntartaná elkötelezettségét, de szűkebb, illetve jelentősen visszafogottabb feltételekkel.