Politikai instabilitás jöhet Németországban
További Külföld cikkek
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
Átalakulnak a német politikai erőviszonyok Angela Merkel kancellár távozása után a Politico keddi véleménycikke szerint. A szerző, Matthew Karnitschnig felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások előtti felmérések Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) folyamatos népszerűségvesztését mutatják.
Úgy tűnik, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai kormányfő, a CDU elnöke az uniópártok, – azaz a CDU és bajor szövetségese, a Keresztényszociális Unió (CSU) – közös kancellárjelöltjeként nem tudta meggyőzni arról a németeket, hogy a 16 év után távozó Merkel méltó utóda lenne.
A Politico különböző felméréseket összegző Poll of Polls kutatása szerint a CDU 24 százalékon áll, ami jelentős visszaesést jelent a múlt havi 29-hez képest.
A szociáldemokrata SPD népszerűségének láthatóan jót tett kancellárjelöltjük, Olaf Scholz pénzügyminiszter, a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó párt ugyanis 16-ról 20 százalékra növelte támogatottságát. A széles körben a második legerősebb pártnak jósolt Zöldek 18 százalékon stagnálnak.
Az INSA friss kutatása szerint egyébként – amelyet a BILD tett közzé kedden – Laschetéknek egyre több okuk van az aggodalomra. A felmérés szerint ugyanis a CDU/CSU és az SPD egyaránt 23-23 százalékon áll, míg a Zöldek támogatottsága 17 százalék.
A Politico cikke nem tért ki azon pártok támogatottságára, amelyek nem fértek fel a dobogóra, de a BILD igen: a liberális FDP 13, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 11, a Baloldal (Die Linke) pedig hét százalékra számíthat.
Karnitschnig szerint ha az urnáknál is hasonló eredmény születik, Berlinben kénytelenek lesznek hárompárti koalíciót alakítani. Megjegyezte, noha mindegyik olyan párt, amelynek esélye van bekerülni a kormányba, Európa-pártinak vallja magát,
Brüsszel számára egy hárompárti koalíció „az EU legnagyobb és legfontosabb országában” szűz terület, hiszen Merkel kormányai az egymást követő válságok idején a stabilitás bástyáinak számítottak.
A szerző azt is írta: amennyiben a CDU nem szerez meggyőző előnyt a többiekkel szemben, a királycsináló szerepbe kerülő Zöldeken nőhet a nyomás saját táboruk részéről, hogy a hozzájuk ideológiailag közel álló szociáldemokratákkal és a baloldallal lépjenek koalícióra. Bármilyen felállás is jön létre – a CDU-val vagy anélkül – mindegyiknek meglesznek a maga kihívásai.
A svájci Neue Zürcher Zeitung elemzése szerint az afganisztáni helyzet és a menedékkérők ügye is komoly politikai vitákat szül Németországban. A német menekültügyi statisztikák alapján a Németországban élő afgánok száma az elmúlt tíz évben megötszöröződött: míg 2010-ben 51 ezren éltek az országban, tavaly már 272 ezren.
A lap megjegyezte, bár a hírek alapján az embernek ez lehet a benyomása, de az afgánok nincsenek felülreprezentálva a bűnözési statisztikákban.