Íme a terrorszervezet, amitől még a tálibok is félnek

„A kialakult helyzettel visszaélve terroristák ártatlan afgánok és amerikai csapatok elleni támadására készülnek” – kongatta meg a vészharangot vasárnap az Egyesült Államok elnöke. Joe Biden ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy bár a lehető leggyorsabban próbálják elhagyni a fundamentalista tálibok kezére került országot, vészesen közeleg a korábban megállapított, augusztus 31-ei határidő. Miközben az amerikai katonákat és civileket, valamint számos afgán menekültet légihídon szállítanak Kabulból Katarba, a műveletet a táliboknál is keményebb csoportok fenyegetik.

Ezzel ismét a média látóterébe került az úgynevezett Khorasan Tartomány Iszlám Állama nevű szervezet, vagyis az ISIS-K. A terroristacsoport 2015 januárja óta aktív, törzsgárdájában voltak Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosok is, Afganisztán mellett Pakisztánban erős a jelenléte. Az elmúlt hat év során közel száz merényletet írnak a szervezet számlájára, civil áldozataik száma meghaladhatja az ezer főt. Először 2016-ban csaptak le Kabulban, egy év alatt hat támadást hajtottak végre. 2017-ben már tizenhét, 2018-ban pedig huszonnégy halálos kimenetelű merényletet követtek el – ez is mutatja, hogy a terrorcsoport gyorsan erősödött Afganisztánban. 

Májusban egy robbanóanyaggal megrakodott autóval egy kabuli leány-középiskola kapujába hajtottak, majd az épületből menekülő gyerekekre robbantották a bombát. A detonáció során 68 ember meghalt, 165 fő megsebesült; az áldozatok többsége az iskolában tanuló gyerek volt. Nem sokkal később egy szülészeti klinikára törtek be, ahol 24 kismamát, csecsemőt és szakápolót mészároltak le.

Kiváltképp aggodalomra ad okot, hogy a csoport annak ellenére képes volt előkészíteni merényleteit, hogy közben mindenkivel – a NATO-val, a központi afgán kormánnyal, a pakisztáni titkosszolgálattal és a tálibokkal egyaránt – hadban állt. A terroristáktól ugyanis még az Afganisztánt most megkaparintó iszlamisták is tartanak. Az ISIS-K megalakulásától kezdve a „nyúlszívű tálibok” ellen hangolta a helyi fanatikusokat, ezáltal a szervezet megalapításában több, egykoron a tálibok oldalán harcoló katona részt vett.

Ez persze nem történt meg, így a terroristák először a tálibok, majd a központi afgán hadsereg ellen vívtak sikeres harcokat. Bár több tartományban is sikerült megerősíteni pozícióikat, 2016-ban az amerikai légierő támogatásával az afgán hadsereg és a tálibok is támadásokat indítottak ellenük. Válaszul a terroristák visszaszorultak, tagjaik egyre nagyobb számban a tálibokhoz álltak át. Létszámuk 2017-ben 1000 fő körülire csökkent, míg a washingtoni CSIS-kutatóintézet információi szerint korábban akár a 4000 főt is elérhette harcosaik száma. 

Az afganisztáni ISIS azonban nem szűnt meg. Sejteket alakított ki Kabulban, támogatókat talált a helyi értelmiség köreiben is. Csakhogy Afganisztán 2001-től a Nyugat ellenőrzése alatt állt, ezért aztán a terroristaszervezet létezése merész összeesküvés-elméleteknek ágyazott meg. Afganisztán első nyugatbarát vezetője, Hamid Karzai egy interjúban állította: az ISIS-K az Egyesült Államok támogatásával működhet Afganisztánban. 

Véleményem szerint az ISIS a teljes amerikai jelenlét, a felderítés, a hírszerzés, a hadsereg és a politikai felügyelet ellenére jelent meg. Az afgán emberek két éve szenvednek miattuk, de semmi nem történt

– mondta Karzai az Al-Jazeera műsorában, még 2017-ben. Hasonló véleményen volt Oroszország is, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy 2018-as konferencián célozgatott az Egyesült Államok és az ISIS kapcsolatára.

Míg azonban ezek találgatások, a tény az, hogy az Egyesült Államok nem kímélte a szervezetet. A CSIS említett tanulmánya szerint csak 2017 januárja és 2018 között a NATO erők több mint 300 alkalommal mértek légi csapást az ISIS-K állásaira, s három vezetőjével amerikai dróntámadás végzett.

A „minden bomba anyja” néven ismertté vált, GBU-43/B MOAB típusú fegyver közel tízezer kilogramm tömegű és tíz méter hosszú, ezt vetették be 2017-ben a terroristacsoport által felügyelt afgán–pakisztáni határ közelében. A detonációt követő gombafelhő még 30 kilométerről is látszódott, a csapásban nagyjából 36 terrorista vesztette életét. Az akció érdekessége, hogy elemzők szerint a robbanás inkább Észak-Korea diktátorának szólt. Trump és Kim Dzsong Un rapszodikus kapcsolata ugyanis akkoriban éppen mélyponton volt. 

Ahogyan azonban Phenjan kitartott, az ISIS-K sem hátrált meg a brutális erejű robbanástól. Szakértők már az amerikai csapatkivonások bejelentését követően arra figyelmeztettek, hogy az Afganisztánban kialakuló hatalmi vákuum az Iszlám Állam megerősödését jelentheti. A washingtoni Atlantic Council pár nappal a tálibok hatalomátvétele előtt közölt kimerítő tanulmányt, amelynek szerzője ebben állítja:

A szervezet látszólag felkészült az átmenetre, az amerikai hadsereg szakportálja, a Stars and Stripers már tavaly arról számolt be, hogy a légi csapások ellenére a szétszórtan működő sejtek egyre aktívabbak. Egy évvel később, idén júliusban az ISIS-K-tagok már javában dolgoztak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa akkor készített egy jelentést, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az afgán kormánnyal, illetve az Egyesült Államokkal akkor zajló béketárgyalások miatt sok tálib kiábrándult a mozgalomból, a tapasztalt harcosok többsége a terrorszervezethez csatlakozott.

(Borítókép:  Az ISIS fegyveresei egymás mellett állnak, miközben megadták magukat a kormánynak Jalalabadban, Afganisztánban 2019. november 17-én. Fotó: Wali Sabawoon / NurPhoto / Getty Images)