Megkezdték az amerikai katonák kivonását, tálib kézben a kabuli reptér
További Külföld cikkek
- Elrabolhatták a 28 éves rabbit, akinek Dubajban találták meg a holttestét
- Bulizó fiatalokra robbant egy kézigránát Horvátországban, egyikük azonnal meghalt
- Elfogták az állattartástól eltiltott kutyatenyésztőt, felszámolták a horrortelepeket
- Az ország, ahol több mint száz külföldit végeztek ki az idén, jóval többet, mint az előző években
- Megszólaltak a szakértők az új orosz rakétáról: Putyin kezd kifogyni az eszközökből
Az Index kiemelt cikkei a témában:
- Bemutatkoztak a tálibok arcai, egyikükre ötmillió dolláros vérdíj van kitűzve
- New York Post: tálib halálosztag férhet hozzá az amerikaiak biometrikus adatbázisához
- A gigadrága amerikai békeküldetés nem orvosolta Afganisztán bajait
- Lesz-e szabad sajtó Afganisztánban?
Megkezdődött az amerikai katonák kivonása a kabuli repülőtérről – közölte szombaton John Kirby, a Pentagon szóvivője. A Reuters közvetlenül Kirby bejelentése előtt közölte washingtoni illetékesekre hivatkozva, hogy négyezernél kevesebb amerikai katonai van most a reptéren. Közben a Pahvok afgán hírügynökség közölte, hogy az iszlamista tálibok már ellenőrzésük alá vonták a légi kikötő egyes részeit, ahonnan az elmúlt két hétben – a tálibok hatalomátvétele óta - zajlott a katonák, a diplomaták és afgáni civilek kimenekítése.
Befejezték az evakuálást
Róma lezárta az afganisztáni fővárosban folytatott evakuációs műveleteit, amelyekkel csaknem ötezer afgánt menekítettek át Olaszországba - jelentette a sajtó szombaton. Az olasz fegyveres erők utolsó repülőgépével a kabuli olasz nagykövet és konzul, valamint a diplomaták biztonságáért felelős utolsó katonák is távoztak Afganisztánból. Júniustól 4890 afgán menekültet szállítottak Olaszországba, köztük 1301 nőt és 1453 gyereket. Zömében a diplomácia képviseletekkel, civil szervezetekkel, katonai missziókkal együttműködő afgánokról és családtagjaikról van szó.
Franciaország lezárta az afganisztáni fővárosban folytatott evakuációs műveleteit - közölte a Twitteren péntek éjjel Florence Parly védelmi miniszter. Közlése szerint Franciaország a továbbiakban is segítséget fog nyújtani azoknak, akiknek védelemre van szükségük Afganisztán elhagyásához. A kimenekítési művelet során közel háromezer embert, köztük 2600 afgánt vittek Franciaországba – mondta Parly.
(MTI)
John Kirby azt is közölte washingtoni sajtótájékoztatóján, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két embere – terrorcselekmények tervezője – halt meg és még egy megsebesült az amerikai hadsereg pénteki dróntámadásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A légi csapással az amerikai hadsereg visszavágott az Iszlám Államnak a kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes robbantásokért.
A kabuli repülőtér jövőjéről szombaton egyeztetett Antony Blinken amerikai és Mohamed bin Abdul-Rahmán asz-Száni katari külügyminiszter. A miniszterek megállapították, szükséges fenntartani a repülőtéri műveleteket annak érdekében, hogy – az alapvető fontosságú közlekedéssel együtt – folytatódhasson a humanitárius segítségnyújtás. Blinken megköszönte Katar „határozott támogatását”, humanitárius erőfeszítéseit és segítségét az amerikai állampolgárok, az amerikai követségi alkalmazottak és a külföldi állampolgárok elszállításában Kabulból.
Katar egyike az afgán fővárosból induló evakuálási járatok fő ideiglenes állomásának. A katari hatóságok csütörtökön azt közölték, hogy 40 ezer embernek segítettek kijutni Afganisztánból az augusztus 15-ei tálib hatalomátvétel óta. Katar az egyetlen arab ország, amelynek közvetlen kapcsolatai vannak a radikális iszlamista tálibokkal, akik a katari fővárosban, Dohában évek óta működtetik politikai irodájukat. Katar mindeközben az Egyesült Államok egyik fő szövetségese is, területén található a legfőbb amerikai katonai támaszpont a Perzsa (Arab)-öbölben.
Feszült a helyet, tüntetések kezdődtek
Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt, a Hama Press afgán hírügynökség szerint. A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.
Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta napokig zárva voltak, emberek milliói nem fértek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést.
A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez csak részben történt meg, senki se tud a bakfiókokban készpénzt felvenni. A pénzkiadó automaták működnek ugyan, de pénzfelvételt korlátozták napi kétszáz dollárban, ezért végeláthatatlan sorok kígyóznak előttük.
A tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta. Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) - súlyosbodhat a szárazság, és több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.
Egy hét és bejelentik az új kormányt
A Reuters szerint a tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét. Zabihulla Mudzsahid, az iszlamista mozgalom szóvivője egyelőre nem tudta megmondani a portálnak, lesznek-e nők a kormányban, a végső döntést ugyanis a mozgalom legfelsőbb vezetésének kell meghoznia. Hozzátette, hogy a kormányban nemcsak miniszterek, hanem afgán „vezetők” is lesznek. A kabinet fő feladatának az infláció és a gazdasági problémák megoldását tekinti. A tálibok a 34 tartomány közül 33-ban kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki. Hozzátette, hogy a tálibok a pénteki az Iszlám Állam ellen irányuló amerikai dróncsapást Afganisztán területe elleni támadásnak tekintik.
Újabb merényletekre számít Joe Biden
„Nagyon valószínű”, hogy újabb merényletet követnek el a következő 24-36 órában a kabuli repülőtér ellen - figyelmeztetett szombaton Joe Biden amerikai elnök , aki hozzátette, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet két fegyveresének életét kioltó amerikai légicsapás nem az utolsó volt. Afganisztánban „továbbra is rendkívül veszélyes a helyzet, és a repülőtér elleni merénylet veszélye továbbra is magas” – írta közleményében az amerikai elnök, miután katonai és biztonsági szakértőkkel találkozott. „A parancsnokaink arról tájékoztattak, hogy egy támadás nagyon valószínű a következő 24-36 órában” – fogalmazott.
Mint ismert, csütörtökön legkevesebb 170 ember, köztük 13 amerikai katona vesztette életét egy öngyilkos robbantásos merényletben az afganisztáni Kabulban.
Éberség és számonkérés
Joe Biden amerikai elnök elveszítette az emberek bizalmát, „eljön a számonkérés napja” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Kevin McCarthy, az amerikai törvényhozás alsóházának republikánus vezetője. „Ha a szabad világ elnöke akarsz lenni, akkor rendelkezned kell az amerikai emberek bizalmával és hitével. Biden elnök ezt tegnap elveszítette" – mondta.
Éberségre intett Emmanuel Macron francia elnök az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet jelentette fenyegetés miatt az iraki fővárosban, Bagdadban szombaton kezdődő nemzetközi biztonsági konferencia alkalmával, amelyen a radikális iszlamista tálibok afganisztáni hatalomátvétele és az Iszlám Állam jelentette fenyegetés lesz a fő téma.