Szociáldemokrata jelölt a német választások meglepetésembere

„Németország kancellárja szeretnék lenni, nem egy cirkuszigazgató” – ezzel válaszolt a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz a Financial Times újságírójának, miután neki szegezték a kérdést: miért gondolhatják mások úgy, hogy egy érzelmileg sekélyes ember lenne?

Szeptember végén tartanak szövetségi választásokat Németországban, ezért egyre nagyobb az érdeklődés a kampány fejleményei, mindenekelőtt a meglepetéseket halmozó szociáldemokrata párt (SPD) iránt.

A párt május elején döntött a jelenlegi pénzügyminiszterként, egyben Merkel alkancellárjaként dolgozó Olaf Scholz jelöléséről. Közvéleménykutatások már augusztus elején a legnépszerűbb jelöltnek hozták ki, a legfrissebb felmérés szerint  támogatottsága jelenleg 34 százalékon áll. Ezzel szemben a CDU jelöltje, Armin Laschet 12 százalékos támogatottsággal bír, akit a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock is megelőzi 13 százalékos támogatottságával.

A német precizitás

Miben rejlik Olaf Scholz sikere? Egyesek szerint erre a közvéleménykutatás további elemzése ad választ. Angela Merkel ugyanis változatlanul a legnépszerűbb német politikus, márpedig a távozó kancellár stílusát nem az utódjául kijelölt Laschet, hanem Scholz képviseli. Az SPD jelöltje miniszterként és kancellárhelyettesként is komoly tapasztalatokat szerzett, korábban hét éven át Hamburg polgármestereként ért el sikereket. Azt is javára írják, hogy helyt állt a koronavírus-járvány kezelése során, mindezen erényeket következetes, higgadt retorikába csomagolja. A Brigette német női magazin podcast sorozatot készít a kancellárjelöltekkel, július végén Scholz volt a vendégük. A szociáldemokrata politikus állítólag lemosta a mezőnyről a Zöldek és a CDU jelöltjeit.

A spontaneitás persze csak a politikai kommunikáció szintjén jellemző, Scholz témaválasztásai, döntései nagyon is figyelembe veszik a kampánycélokat. Jót tett népszerűségének, hogy a fejlett nyugati gazdaságokat tömörítő G20 csoport hamarosan bevezetheti a gátlástalanul gyarapodó tech-cégeket célzó, úgynevezett globális minimumadót. A kezdeményezésnek Scholz a kezdetektől élharcosa volt. De elemzők azt is a javára írják, hogy tartózkodik a bakiktól. Miközben Laschet a németországi áradások helyszínén szórakozott kellemetlenül őszintén, Baerbock pedig plágiumgyanúba keveredett, a szociáldemokrata jelölt következetesen hozza jó formáját.

Tisztelet – Nekem ez az elképzelésem társadalmunkról. Ezért küzdök testtel és lélekkel, a szívemmel és az eszemmel

– olvasható Scholz hivatalos honlapján a jelölt szlogene. Érdekes a kancellárjelölt választási programja is. A politikus a divatos témákat a szociáldemokrácia klasszikus értékeivel ötvözi:

• A munka tisztelete: Scholz biztonságosabb munkakörnyezetet, kiszámíthatóbb karrierutat, egyben a 12 eurós óránkénti minimálbér bevezetését ígéri a jelenlegi, 9.20 euróról.
• A gyerekek és családok támogatása: Scholz a diákok egész napos felügyeletét biztosító, német napközirendszer kiépítését ígéri, egyben jobb ösztöndíj- és diákhitelrendszer mellett érvel. Szintén kiegészítené a családtámogatási rendszert, amivel a szegényebb családok járnának jobban.
• Igazságosabb lakhatás: az ingatlanárak legendásan elszabadultak a német nagyvárosokban. A szociáldemokraták legfeljebb inflációkövető áremelkedést engednének, miközben lakásépítési programot indítanának. 
• A munkaerőpiaccal összehangolt klímavédelem: a Zöldek szavazóbázisának címzett programpont kiegyensúlyozott, a munkából élők érdekeit előtérbe helyező klímapolitikát ígér.
• Kiszámítható nyugdíjrendszer: Németország elöregedő táradalom, jelenleg a lakosság 20 százaléka 65 év feletti. Ezáltal a nyugdíjasok sorsa a kampány egyik neuralgikus pontja, ami jól jön az SDP számára.

Gazdasági és szociális érdekek – ez a szocdem stratégia

„Olaf Scholz jelölésével egy tapasztalt és kiemelkedő politikust indítottunk, az ő segítségével az SPD célja, hogy továbbra is kormányzó erő maradjunk”  – szögezte le az Index megkeresésére Marcus Held, az SPD parlamenti képviselője. 

Pártjával koalíciós kormányra készülnek, ami egyébként meg is felel a realitásoknak. Ahogyan ugyanis a sajtóban több helyen megjegyzik, Scholznak nem kancellár, hanem szövetségi választást kell megnyernie: hiába erős tehát egy jelölt, ha nem elég népszerű a párt. Az arányok azonban fontosak, márpedig a párttámogatottságot illetően gyorsan változik a felállás. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis 4 pontos visszaesés után a CDU/CSU szövetségnek 23 százalékos a támogatottsága, miközben az SPD jelentősen, 21 százalékra kapaszkodott fel.

Egy koalíciós kormánytárgyaláson a Munka- és Társadalompolitikai Minisztériumot, illetve a Családügyi Minisztériumhoz ragaszkodnánk

– folytatta Marcus Held. A párt törekvése ugyanis a szociális értékek megerősítése, ahogyan az Index megkeresésére a képviselő fogalmazott: céljuk a gazdasági és a szociális érdekek közötti egyensúly biztosítása.

„Úgy gondolom, Olaf Scholz pénzügyminiszteri posztjának biztosítása is nagyon fontos” – folytatta Marcus Held. A párt így tovább erősíthetné bázisát, miután az SPD újra megtalálta saját hangját. A képviselő elmondta, Merkel vezetésével a CDU lényegében szociáldemokrata programot követett, ami az SPD számára megnehezítette a politikai közép elfoglalását. 

  Nincs kritikus tömeg

A két másik kancellárjelölt, Armin Laschet és Annalene Baerbock gyengeségei mellett az SPD előretörésének oka Olaf Scholz személyében keresendő. Gerhard Schröder kancellár alatt 2002 és 2004 között Scholz az SPD főtitkáraként a párt baloldala által neoliberálisnak tekintett Agenda 2010 reformcsomag egyik fő támogatója volt

– kezdte Scholz felemelkedésének történetét az Index megkeresésére Kiss J. László Németország-szakértő. A szociáldemokrata-zöld koalíció által 2003 és 2005-ben megvalósított reformcsomag ugyan megerősítette a német versenyképességet, de számos népszerűtlen szociális és a munkapiaci intézkedést foglalt magában – egyebek között a nyugdíj és a munkanélküli segély is drasztikusan csökkent. „A balra átrendeződött SPD 2019 évi kongresszusán élesen elhatárolódott az Agenda 2010 irányvonalától. Ennek nagy része volt abban, hogy a pártelnökségért induló versenyben Scholz a baloldal két jelöltjével szemben alulmaradt,ám a kancellárjelöltségért folytatott küzdelemben a győztesi címét már a magáénak mondhatta” – folytatta Kiss J. László.

Balratolódásával a párt támogatottsága nem növekedett, és az megrekedt a 14-15% közötti sávban. Scholz azonban a legnépszerűbb kancellárjelöltté vált, s csak idő kérdése volt, hogy a pozitív személyi preferenciát mikor követi a pozitívabbra forduló pártpreferencia is. 

Scholz egy szélesebb, a baloldalon túl a konzervatív táborban is választható, szakértő politikust jelenít meg. Az SPD történetében erre többek között Karl Schiller egykori gazdasági miniszter, Helmut Schmidt és Wolfgang Clement személye szolgált például. A történelem ugyanakkor arra emlékeztet, hogy ezek a politikusok komoly konfliktusokba kerültek pártjuk baloldalával

– folytatta a szakértő. Ráadásul a kormánytöbbséghez jelenleg még a Szabaddemokrata Párttal közösen sem lenne elegendő támogatottságuk, de Kiss J. László a pártprogramok közös metszeteiben sem látja a kormányzáshoz szükséges, kritikus tömeget. „Ezért a hárompárti koalíciós megoldás szükségessége merül fel” – tette hozzá, így a Zöldekkel kötött, hárompárti koalíció a „közlekedési lámpa” formációt jelentené. A Rajna-vidék-Pfalz tartományban már létezik ilyen koalíció, Kiss J. László szerint azonban országos szinten valamennyi párt, de különösen a liberálisok számára a formáció számos kockázatot jelentene.

(Borítókép:  Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje, pénzügyminiszter (k) a jövőről szóló beszélgetésen vesz részt pártja egyik kampányrendezvényén Berlinben 2021. augusztus 16-án.  Fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan)