Bemutatkoztak a tálibok arcai, egyikükre ötmillió dolláros vérdíj van kitűzve

Mint azt megírtuk, a húsz év után újra hatalmukba kerítő szélsőséges iszlamista mozgalom, a tálibok egy tizenkét fős tanácsot akarnak létrehozni Afganisztán irányítására. A legfőbb vallási vezetőn, Hibatulla Akundzadán kívül testület három legbefolyásosabb tagja Abdul Gáni Baradar molla, Mohammad Jakub molla, valamint Sziradzsuddin Hakkáni katonai parancsnok lesz.

Abdul Gáni Baradar a tálib mozgalom társalapítója és politikai szárnyának vezetője, aki öt nappal a teljes tálib győzelem, vagyis Kabul augusztus 15-i bevétele után tért vissza Katarból az afgán fővárosba. Korábban ő irányította tálib részről az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat. Mohammad Jakub a mozgalom alapítójának és első vezetőjének, Mohammad Omar mollának a fia, és a tálib erők műveleti parancsnoka. Sziradzsuddin Hakkáni a hírhedt modzsahed-parancsnoknak, Dzsaláluddín Hakkáninak a fia. Ő vezeti a Hakkáni-hálózat nevű pastu szélsőséges iszlamista csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és merényleteket hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

Sziradzsuddin Hakkánit – emlékeztet az , írja az inews – a nyugati hatalmak veszélyesnek tartja, és valószínűsítik, hogy az elmúlt húsz évben számos terrortámadás fűződik a nevéhez.Szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsának feketelistáján, valamint az FBI körözési listáján is, ahol ötmillió dolláros vérdíjat ajánlanak a kézrekerítőjének. 

A Hakkáni-hálózat története elég szövevényes, még a szovjet-afgán háborúig nyúlik vissza. A kelet-Afganisztánban és északnyugat-Pakisztánban működő pastu iszlamista csoportot Dzsalaluddin Hakkáni, Sziradzsuddin Hakkáni apja alapította a nyolcvanas évek elején, amikor még  kapcsolatokat ápolt a pakisztáni hírszerzéssel és a CIA-vel is, a Reagan-adminisztráció kedvenc gerillaszervezete volt, amely az amerikaiaktól jelentős anyagi segítséget is kapott a szovjetek elleni harchoz.. Dzsalaluddin Hakkáni 1992 után igazságügyi, majd a törzsi kapcsolatokért és a határokért felelős miniszter is volt Afganisztánban. 

Miután a tálib rendszert 2001-ben az Egyesült Államok által támogatott nemzetközi erők elűzték a hatalomból, Dzsalaluddin Hakkáni a szövetségesek ellen szállt harcba. Az Egyesült Államok 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a Hakkáni-hálózatot, mint amely az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti az Afganisztánban állomásozó amerikai és nemzetközi erőkre. Alapítója 2018-ban halt meg, betegség végzett vele. 

A megfigyelők véleményei nem egységesek a Hakkáni-hálózat működéséről és szerepéről. Egyesek úgy írják le, mint a tálibok egyik keményvonalas szárnyát, más szakértők úgy vélik, hogy önálló szervezet, amely a tálibok és az al-Kaida között egyensúlyozik. Az viszont semmi esetre sem vitatható, hogy vezető szerepet játszottak az ország visszafoglalásában. 

2020 februárjában a The New York Timesban megjelent véleménycikk Sziradzsuddin Hakkáni neve alatt. E szerint

a hosszú háború mindenkitől szörnyű árat követelt. Úgy gondoltuk, hogy nem bölcs dolog elhárítani béke a lehetőségét, még akkor sem, ha csekély rá az esély. Több mint negyven éve minden nap értékes afgán életeket veszítünk el. Már mindenki veszített el valakit, akit szeretett. Már mindenkinek elege van a háborúból. Meg vagyok győződve róla, hogy véget kell vetni a gyilkolásnak.  

Abdul Gáni Baradar, akinek Omár molla állítólag a tisztelet jeléül adományozta a „testvér” (baradar) nevet, nyolc évet töltött egy pakisztáni börtönben, de az USA kérésére 2019-ben elengedték, hogy a szervezeten belül támogatást szerezzen az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokhoz. Ő tárgyalt Donald Tump akkori amerikai elnökkel, és neki sikerült elérnie, hogy meghozza a döntést a kivonulásról. 

A triumvirátus harmadik tagja, Mohammad Jakub állítólag a tálibok győzelméhez vezető két-három hónapos „villámháború” megszervezője volt. Öt évvel ezelőtt esélyesnek tartották a mozgalom vezetésére is, de akkor még nem rendelkezett harctéri tapasztalattal, és a vallási hierarchiában sem állt előkelő helyen. 

Minden valószínűség szerint utóbbi az oka, hogy a tálibok legfőbb vallási vezetőjét most Hibatullah Akhundzadának hívják. Róla nem sokat tudni azon kívül, hogy kandahári, a nurzáj törzsbeli pastu, Mohammed Omar Molla tanácsadójaként pedig a leginkább bírósági tisztségeiről és a vallási kérdésekről szóló döntéseiről ismerik. 2016-ban lépett hatalomra, azután, hogy a mozgalom második vezetőjét, Ahtar Manszúrt az amerikaiak likvidálták egy dróntámadásban, a megválasztása pedig sokakat meglepett, mivel a tálibok többi vezetőjétől eltérően semmiféle harctéri tapasztalattal nem rendelkezik. Megfigyelők szerint egyszerű elővigyázatossági intézkedésként eshetett rá a választás, a tálibok nem akarták, hogy szakításig fajuljon a Jakub és Gáni közötti hatalmi konfliktus, erre pedig Akhundzada személye jelentette a  garanciát.

A szivárgó hírek szerint a kormányzó tanácsnak tagja lesz az elmúlt húsz év nyugatbarát kormányainak néhány tisztségviselője is. Ezért számítanak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, Hamid Karzai korábbi államfő és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő szerepvállalására is. 

Miután a tálibok augusztus 15-én hatalmukba kerítették Kabult, a három politikus azonnal koordinációs tanácsot hozott létre. Többször találkoztak a tálib mozgalom képviselőivel az új hatalmi intézmények, a többi között egy az afgán társadalmat képviselő egységkormány megalakítása érdekében, ami hivatalosan a tálibok deklarált szándéka is.

Az al-Dzsazira információi szerint Haníf Atmar volt külügyminiszter is visszatér Afganisztánba. 

Borítókép: Tálib harcosok rendelésükre várnak egy kabuli étteremben 2021 augusztus 26-án. Fotó:  WAKIL KOHSAR / AFP)