A magányos amerikai ügynök, aki levadászta a Köpcöst, a rettegett mexikói drogbárót

Többször is őrizetbe vették, és mindig kiszabadult. Először Guatemalában tartóztatták le, mexikói börtönbe került, ahol megvesztegetésekkel nemcsak fényűző életet élt, hanem változatlanul irányította bűnszervezetének birodalmát.

A vagyonát egymilliárd dollárra becsülték, elvégre a Sinaloa kartell csempészte az Egyesült Államokba irányuló drog egynegyedét. A Forbes a kilencvenes években a világ leggazdagabbjai közé sorolta, és El Chapo kérkedett is a dicsőséggel.

Egy évtizednyi kényelmes raboskodás után unt rá a jólétre, és megszökött. Bottal üthették a nyomát. A mexikói rendőrök körülvettek egy házat, ahol bujdosott, a Köpcös azonban egyszerűen kisétált a hátsó kijáraton.

A hajtóvadászatok sorra kudarcot vallottak. Guzmán jól megkent rendőrségi bennfentesei révén a hatóságok minden lépését megneszelte.

És akkor színre lépett a DEA

Andrew Hogan a kansasi rendőrség járőreként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. A DEA, az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal képzése után a szolgálat különleges ügynöke lett.

Eltökélte, hogy levadássza a hírhedt bűnözőt. Feleségével és két fiával Mexikóvárosba költözött, ő maga berendezkedett az amerikai követségen, majd aprólékos munkával és kitartó türelemmel kereste a Köpcös nyomait.

A folyton cserélt telefonok százainak megfigyelésével és lehallgatásával derítette fel akkor még Amerikában állomásozó társa, Brady Fallon segítségével El Chapo hálózatát.

Ugyanazt a módszert alkalmazta, mint amelyet Oszáma bin Láden elfogása előtt alkalmaztak honfitársai: becserkészte a Köpcös leghűségesebb embereit, maga a Köpcös ugyanis természetesen nem használt mobilt.

A különleges ügynök egyetlen szövetségesben hitt: a mexikói tengerészgyalogosokban. Miután kiderítette a Köpcös pontos tartózkodási helyét, a segítségükkel tartóztatta le a bűnözőt a Sinaloa tartományban levő mazatláni Miramar szállodában. A hotel mélygarázsában találkozott Hogan először a rettegett drogbáróval. Az ügynök – nem véletlenül – a Köpcös egyik jellegzetes baseballsapkáját viselte.

– Mi a helyzet, Chapo-o-o? – kérdezte közönyösen.

Az általában kifogástalanul gondozott – szurokfekete – haja zsíros volt, és borzas; jól láttam a védjegyének számító bajuszt, bőre olyan sápadt volt, hogy szinte áttetszőnek tűnt, mivel annyi éven át élt napfény nélkül, az alagutak és csatornák világában bujkálva. Fekete Adidas melegítőnadrág volt rajta, amely szinte lógott, alig takarta el a csípőcsontját, és kilátszott Buddháéra emlékeztető nagy hasa” – áll Hogannek a Chapo elfogásáról készült visszaemlékezésében.

Azt hiszem, sokkot kapott. Sötét volt, nagy volt a felfordulás. Fogalma sem volt arról, hogy mi történt azonkívül, hogy tizenhárom év bujkálás után először kapták el

– ezt már kérdésemre válaszolva írta a különleges ügynök.

Tizenháromezer gyilkosság? Talán pár ezer lehetett...

A Köpcös elfogása persze nem úgy ment, mint a karikacsapás.

Becserkészték ugyan titkos házait Culiacánban, ám a rajtaütések sorozatos és csúfos kudarcot vallottak. Joaquín Guzmán ugyanis gondosan tervezett alagútrendszerekkel kötötte össze otthonait. Alvilág a javából.

Mire a tengerészgyalogosok behatoltak a házba, a bűnözőnek már csak a hűlt helyét találták. Meg az egyik revolverét, egy gyémántokkal kirakott markolatú fegyvert, JGL monogrammal. Joaquín Guzmán Loera – ez volt a tulajdonos teljes neve.

El Chapo a Mexikót az Egyesült Államokkal összekötő titkos alagúton szállíttatta a kábítószert északra. Később pedig egy alagúton át szabadult ki egy szigorúan őrzött mexikói börtönből.

Az egyik vallatáskor a nyomozók közölték vele, hogy már kizárhatják a neki tulajdonított közel tizenháromezer gyilkosságot.

– Tizenháromezer? – kérdezte Chapo az elmondottak alapján, és úgy tűnt, hogy nagyon meglepődik. – Nem, tizenháromezer nem lehetett. Talán pár ezer...

Hogan dokumentumkönyve alapján azt kérdeztem a szerzőtől, hogy szemtől szembe mennyire tűnt a bűnöző könyörtelennek és kegyetlennek, mivel tartotta kordában embereit és honfitársait.

A kartellek mindig is erőszakkal és gyilkossággal uralkodtak, ez a kereskedelmük gerince, és a Sinaloa sem volt kivétel. Azt hiszem azonban, sokan azért tisztelték El Chapót, mert a saját élettörténetüket ismerték fel benne, és azonosulni tudtak vele. Az utcán édességet áruló szegény fiúból a világ egyik leghatalmasabb drogkirálya lett. Egyszerű ember volt, és nem igazán volt szüksége a fényűző luxusra, hogy megmutassa, ki is ő valójában. Ő csak egyszerűen a Köpcös volt

– véli ma is a különleges ügynök.

Hogan szinte magára hagyatva kezdte el üldözni a drogbárót.

Voltak időszakok, kivált kezdetben, amikor egyedül éreztem magam. Úgy tűnt, senki sem hisz abban a munkában, amit végzek, hisz mások „már megtettek” mindent az elfogása érdekében. Úgy vélték: amíg a mexikói hatóságok korruptak, senki sem fogja elkapni Guzmánt. A hitetlenség azonban segített rajtam. Segített távol tartani mindazokat, akinek ugyan tetszett El Chapo elfogásának ötlete, de nem akartak belevágni a munkába. Egyedül maradtam, tettem a dolgomat mindenféle zavaró tényező nélkül, és nap mint nap arra koncentrálhattam, hogy egyre közelebb kerüljek a célpontomhoz

– idézte fel az Indexnek adott írásos interjúban Hogan.

Las tres letras, a hárombetűsek – így jellemezték Mexikóban az amerikai ügynökségeket. A DEA, az FBI, a CIA és a többiek azonban nem tudtak szorosan együttműködni El Chapo kézre kerítésében. Vajon miért?

Alapvetően a személyes ego áll a jövőkép és a közjó szolgálatának útjában. Az egyik ügynökség megpróbálja felülmúlni a másikat. Bár sok ügynökség hosszú utat tett meg viharos történelméhez képest, még mindig van mit javítani az együttműködésen, a hírszerzési információk megosztásán és azon, hogy mindenki egyetlen küldetésért dolgozzon: az emberek védelméért és szolgálatáért

– véli a Kábítószer-ellenes Hivatal egykori különleges ügynöke.

„Szálljunk fel és menjünk érte!”

A mazatláni hajsza utolsó napjaiban Brady Fallon, a Belbiztonsági Vizsgálatok Részlegének különleges ügynöke is csatlakozott addigra már meghitté vált barátjához, Andrew Hoganhez.

Együtt ünnepelték diadalittasan a Köpcös őrizetbe vételét, akinek szemét elfedték, csuklóit összekötözték. Ujjlenyomatai alapján már a helyszínen azonosították El Chapót.

A körözött bűnözőt haladéktalanul Mexikóvárosba szállították, ahol a vakuk villogása után megkezdődött a kihallgatása.

Az Egyesült Államok Guzmán kiadatását kérte. A kérelem elbírálásáig a Köpcöst Mexikó egyik legbiztonságosabbnak hitt börtönében, az Altiplanóban őrizték.

A külvilágtól elszigetelték, látogatói nem voltak. Zárkáját bekamerázták.

Mint kiderült: Guzmán cellájáig, mérnöki pontossággal a zuhanysarokig egy másfél kilométeres alagutat ástak. Ezen át menekült el újra a világ legkeresettebb bűnözője.

– A szökés elkeserítette? – kérdeztem a Köpcöst évekig üldöző Hogantől.

Egy pillanatra megdöbbentem, aztán frusztrált voltam, majd tettre kész. Felkaptam a telefont, felhívtam a társamat, és azt mondtam: „Szálljunk fel és menjünk érte!”, bár akkor már nem álltam a kormány szolgálatában, és a világ másik felén voltam. Mindenki eloldalgott, kivéve a mexikói tengerészgyalogosokat, akik újra fegyvert ragadtak, és a korábbi információinkat felhasználva megint letartóztatták

– válaszolta a volt különleges ügynök.

Az epilógus ismert. El Chapót kiadták az Egyesült Államoknak, ahol életfogytig tartó börtönre ítélték.

Vajon az amerikai börtönből is megszökhet?

Nem hiszem, hogy újra megszökik, de El Chapo mindig egy lépéssel előttünk jár. A bűnüldöző szervek feladata, hogy két lépéssel megelőzzék

– véli Hogan.

Elismeri, hogy kockázatos volt Mexikóba költözni, kivált a családdal.

A feleségemmel sokat beszélgettünk erről, de a végső döntést az én megérzésemre hallgatva és azt követve hoztam meg. Mára a fiainkkal eléggé hozzászoktak ehhez az egészhez.

Tudtam, hogy Hogan volt ügynök, de nem tudom, mivel foglalkozik most.

Biztonsági okokból nem árulhatom el, pontosan mit csinálok, de egészen más életet élek, mint amit a bűnüldözésben éltem. Olyan életet, amelyben teljes szívvel a gyermekeim nevelésére tudok koncentrálni, és a hétköznapi pillanatokban is megtalálom a békét és a beteljesülést

– válaszolta.

Andrew Hogan Vadászat El Chapóra című könyve nemrég jelent meg magyarul is a Művelt Nép kiadó gondozásában.

Szó szerint lebilincselő. Kivált a Köpcös szemszögéből.

(Borítókép: El Chapót a mexikóvárosi  El Altiplano börtönbe szállítják 2016. január 8-án. Fotó: Daniel Cardenas / Anadolu Agency / Getty Images)