- Külföld
- dezinformáció
- koronavírus
- választás
- bundestag
- oroszország
- németország
- kancellár
- angela merkel
Orosz befolyás a német választásra?
További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
Ostromolják a német szövetségi parlamenti választás tisztaságába vetett hitet a német közösségi médiában terjedő álhírek, dezonformációk és összeesküvés-elméletek. A közelmúltban több millió megtekintést szerzett egy oltásellenes videó a YouTube-on, a Facebookon tízezrek osztottak meg egy szélsőjobboldali pártot népszerűsítő bejegyzést, a vezető német politikusokat támadó Twitter-poszt hónapokon át gyűjtötte a lájkokat – írja a Politico.
A brüsszeli lap szerint Európa gazdasági motorját több ezer ilyen típusú közösségimédia-bejegyzés hálózta be, és mind mögött a Kreml-közeli RT műsorszóró német nyelvű felülete, az RT Deutsch áll.
Az RT (korábbi nevén Russia Today) hivatalos célja több nyelven alternatívát ajánlani a felületein a nyugati fő sodratú médiával és retorikával szemben. Kritikusai szerint azonban nem csinál mást, mint a putyini Oroszország stratégiai érdekeit érvényesíti: bomlasztja a nyugati társadalmakat és elülteti a Kreml narratíváját a nézők fejében.
Úgy tűnik, az RT Deutsch belevetette magát a dezinformációs munkába, a Politico szerint a legaktívabb és legbefolyásosabb médiummá vált a német közösségi médiában. Március óta 22,7 millió interakciót jegyez a Facebookon bejegyzések, kommentek, megosztások és lájkok formájában, amivel rávert még az egyik vezető német lapra, a Bildre és a Deutsche Welle közszolgálati műsorszóróra is.
Nyilvánvalóan hatalmas kereslet van arra, amit Oroszország kínál itt a németeknek. (...) Az is világos, honnan jön a tartalom. Ez nem egy titkos információs művelet valami orosz partizánoldalról. Ráadásul valahogyan (a közösségi médiában nyújtott teljesítményükkel – szerk.) felülmúlják a legtöbb, már ha nem az összes hagyományos médiumot
– állapította meg Bret Schafer, a washingtoni székhelyű German Marshall Fund (GMF) vezető kutatója.
Az oroszok biztosítani szeretnék Németország energiaigényét
Angela Merkel német kancellár 16 év regnálás után távozik a hatalomból úgy, hogy utolsó éveinek vitatott a megítélése. A 2015-ös menekültválság idején több százezezer ember befogadásáról döntött, ami mára a közvélemény-kutatások szerint komolyan megosztja a német társadalmat, hivatali idejének utolsó évében pedig elkészült az Oroszországot Németországgal összekötő, Berlin nemzetközi partnereit megosztó Északi Áramlat 2 gázvezeték, amiben széles körben Moszkva európai befolyásának erősödését látják.
Vélhetően nem véletlen, hogy az RT Deutsch főként Annalena Baerbocknak, a Zöldek kancellárjelöltjének adja az ívet, Merkel pártját, a Kereszténydemokrata Uniót és annak jelöltjét, Armin Laschetet, valamint a szociáldemokraták egyre népszerűbb emberét, Olaf Scholzot viszonylag békén hagyja.
Baerbock elöször is zöld, így a fosszilis energiahordozóktól kirázza a hideg, külpolitikai elképzelései pedig korántsem nevezhetők barátságosnak Oroszországgal szemben.
A Deutsche Welle írása szerint ráadásul a Zöldek jelöltjét érő alaptalan vádakat a közösségi felületeken a német sajtó szemrebbenés nélkül veszi át, olyan címlapsztorik jelennek meg, mint például: Annalena Baerbock be akarja tiltani a háziállatokat.
Eközben az RT ott gyengíti a zöld politikus esélyeit, ahol tudja. Baerbock plágiumvádjáról egész cikksorozattal rukkolt elő – írja a Politico.
Alternatív tartalom egy alternatív Németországnak
Miközben az orosz államhoz közel álló műsorszóró ostorozza a Zöldek kancellárjelöltjét, a jelenlegi német menekültpolitikát, valamint a járványkezelést élesen bíráló Alternative für Deutschland (AfD) jobboldali párt retorikáját, ahogy tudja, népszerűsíti.
A brüsszeli lap szerint az RT Deutsch top 10 YouTube-videója, amelyek együttesen hatmillió megtekintést hoztak, a vakcinák körüli összeesküvés-elméletek körül forognak, de a honlapon és a Facebook-oldalon is visszatérő téma az oltás és például a vakcinaútlevéllel kapcsolatos finoman hangolt agitálás.
Isten óvjon a baloldaltól!
Angela Merkel utolsó parlamenti beszédében a baloldali fordulat veszélyére figyelmeztetett. A távozó kancellár szerint ha a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, együtt fognak működni az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és a nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linkével (Baloldal), amit el kell kerülni.
„Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU (Keresztényszociális Unió) vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral” – hangsúlyozta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke.
A Politico szerint az orosz műsorszóró remekül rájátszik az oltásszkepticizmusra Németországban, és egy jelentős méretű, szélsőjobboldaliakat, kormányelleneseket és QAnon-hívőket tömörítő, de azért korántsem elhanyagolható kisebbség félelmeit fokozza, rajtuk keresztül terjesztve a Kreml érdekeit érvényesítő tartalmakat. Aminek célja – az online radikalizmust kutató Anneli Ahonen szerint – a kormányba vetett bizalom gyengítése, miközben kihangsúlyozza a belső ellentéteket a társadalomban.
Az orosz online dezinformáció nem újdonság, a Nyugat szerint Moszkva már a 2016-os amerikai elnökválasztásba is belekutyult a közösségi média és az államilag finanszírozott troll- és hackercsoportok segítségével. A legutóbbi információs kampányt vagy mondhatni fegyveresített egészségügyi kommunikációt a világon elsőként feltételesen bejegyzett koronavírus elleni oltóanyag, a Szputnyik V javára, ugyanakkor a nyugati vakcinák kárára indította.
Korábban írtunk róla az Indexen, hogy Magyarország szempontjából is kiemelt jelentősége van a szeptember 26-án esedékes németországi választásoknak. Augusztus végi felmérések szerint a szociáldemokraták utolérték támogatottságban a konzervatívokat, előbbiek kancellárjelöltjéről, Olaf Scholzról pedig itt írtunk bővebben.
(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)