Vérdíj van a fején, mégis miniszter lehetett

Nem sokat vacakoltak a tálibok, miután sikerült elfoglalniuk az afgán ellenállás utolsó bástyáját, a Pandzssír-völgyet. Kihirdették a kormány tagjainak névsorát, amelyből kiderül, hogy szó sincs konszenzusos kormányról, vagyis arról, hogy helyet kapna a mostani kabinetben az elmúlt húsz év vezetői közül bárki is. Nő sem került a vezetői grémiumba, viszont a keményvonalas tálibok jelentős számban képviseltetik magukat benne. A jelenlegi állás szerint megszűnt az a tárca is, amely korábban a nők ügyeivel foglalkozott. A BBC kérdésére, hogy miért nincs nő a legfőbb vezetők között, azt válaszolták, hogy még nem végleges a kormány tagjainak névsora.

Washington aggodalmának adott hangot, miután napvilágra került a kormánylista, mert azon olyanok nevek is szerepelnek, akik összeköthetők az amerikai erők elleni támadásokkal. Az ügyvezető kormányfő például ott van az ENSZ feketelistáján, míg a belügyminisztert körözi az FBI.

Nem sok jót ígér az sem, hogy a kormánylista után bejelentették, újra bevezetik a saríatörvénykezést. Ez az iszlám erkölcsöt és morált szabályozó jog, amely gyakorlatilag az élet minden területére kiterjed a tisztálkodástól kezdve az öltözködésen át egészen az étkezési szokásokig. Mivel a saría az iszlám kialakulásának idején formálódott, és azóta nem nagyon változtattak rajta, sok területen drasztikus középkori szabályok érvényesek, elsősorban a kihágások büntetésénél.

A tálibok azt ígérték, hogy mértéktartó kormányzásra készülnek, vagyis igyekeznek magukról minél kedvezőbb képet kialakítani a nemzetközi közvélemény előtt. Elismertségre lenne szükségük, no meg persze pénzre, segélyre és támogatásra. Az Egyesült Államok már befagyasztott minden pénzügyi támogatást, és más államok is hasonlóan tettek, csakúgy, mint a Nemzetközi Valutaalap. Viszont hitelek, támogatások nélkül gyorsan bajba kerülhet az afgán gazdaság, és humanitárius vészhelyzet fenyeget. A nagy nemzetközi hitelezők egyelőre kivárnak, hogy kiderüljön, miként alakul a másként gondolkodók, ellenzékiek, a nők, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete.

Hogyan áll össze a tálib vezetés?

Az ország és 2016 óta a tálibok legfelsőbb vezetője Hibatulla Ahundzáda. Nem tudni pontosan, milyen pozíciót fog betölteni az új adminisztrációban, de nélküle semmilyen kulcskérdésben nem születik döntés. Ő felügyel minden meghatározó politikai, vallási és katonai ügyet.

Az ügyvezető kormányban a miniszterelnöki posztot Hasszán Ahund molla tölti be. Korábban évtizedekig irányította a tálibok vezetőségi tanácsát, a rehbari súrát, 1996–2001 között pedig külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt. Ahund kompromisszumos kinevezése a rivális tálib katonai és politikai csoportok megállapodását tükrözi. Úgy tartják róla, hogy inkább vallási, mintsem katonai vezető, aki közel áll a tálibokat 2016 óta vezető Hibatulla Ahundzádához, de nagyon jó kapcsolata volt a tálib mozgalom elhunyt társalapítójával, Omér mollával is. Ahund molla egyébként fenn van az ENSZ terroristákat számon tartó listáján.

Ahundnak két helyettese lesz, az egyik a tálib mozgalom másik társalapítója, Abdul Gáni Baradar, aki az elmúlt években a katari tálib képviseletet vezette. A másik helyettes pedig Abdul Szalam Hanafi, aki Katarban tagja volt a tálib tárgyaló küldöttségnek, amely az amerikaiakkal egyezkedett a kivonulás előtt. Amír Hán Muttaki lesz az új afgán kormány külügyminisztere, míg a védelmi tárca élére Mohamed Jakub molla, a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia került. 

Vannak azonban kakukktojások

A Hakkáni-hálózat két tagja is bekerült a kormányba. Ezt a csoportot egyértelműen terroristának bélyegzik az amerikaiak, miután szoros kapcsolatot tart fenn nemcsak a tálibokkal, hanem az al-Káidával is. Sziradzsuddin Hakkáni a belügyminiszteri posztot kapta. Ő vezeti egyébként a Hakkáni-hálózatot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és terroristaakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is. Az FBI körözési listáján is előkelő helyen áll, tízmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére, mert egy hozzá köthető, 2008-ban egy kabuli hotel ellen elkövetett robbantásos merényletben hat ember meghalt, köztük egy amerikai. 

Sziradzsuddin nagybátyja, Halil Hakkáni a menekültügyi tárcát kapta. Korábbi al-Káida-kapcsolatai miatt ugyancsak szeretné kihallgatni az FBI, és a fejére ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki. Mellettük pedig vannak olyanok is a felső vezetésben, akik hosszú ideig raboskodtak az amerikaiak guantánamói börtönbázisán. Öt ember szabadult ki egy fogolycsere révén 2014-ben, közülük most az egyikből határokért és törzsi ügyekért felelős miniszter lett, míg egy másik az információs és kulturális tárcát irányítja. De Guantánamóról jött az elhárítás új igazgatója és a hadügyminiszter helyettese is. Az ötödiket pedig már a múlt hónapban kinevezték az egyik déli tartomány kormányzójává. 

(Borítókép: Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő sajtótájékoztatót tart Kabulban 2021. szeptember 7-én. Fotó: Sayed Khodaiberdi Sadat / Anadolu Agency / Getty Images)