Összeomlás és középkori nyomor fenyegeti Afganisztánt

„Költségvetési sokk érte az afgán gazdaságot, és veszélybe kerültek a tartalékok is – mintegy kilencmilliárd dollár –, és ha ezeket befagyasztják, leblokkol a kereskedelem, mind a bel-, mind pedig a külkereskedelem, ez pedig a vég” – mondja az ENSZ Fejlesztési Programjának egyik Afganisztánban dolgozó munkatársa. Ha ilyen helyzetbe kerül egy ország, általában az ENSZ és a nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összeülnek és kidolgoznak egy gazdasági mentőcsomagot, amelyet a hitelek fejében végre kell hajtani. Tudjuk viszont, hogy Afganisztán esetében ezt most nem teszik meg – tette hozzá.

A kialakult helyzetről tegnap az ENSZ tizenöt tagú Biztonsági Tanácsában is hosszasan egyeztettek. A világszervezet afganisztáni különmegbízottja felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy az országnak szánt pénzek befagyasztása óriási gazdasági és humanitárius katasztrófát idézhet elő. Deborah Lyons azt mondta: „Nagyon gyorsan meg kell találnunk a módot, hogy a pénz Afganisztánba jusson, hogy elkerüljük a gazdaság és a társadalom teljes összeomlását, viszont garanciák kellenek arra, hogy az összegek a megfelelő helyre kerülnek.”

Elismerte, hogy az új kormányban több olyan tálib politikus is van, aki szerepel az ENSZ szankciós listáján, illetve amerikaiak ellen elkövetett terroristaakciók szervezése miatt körözi az FBI, viszont a nemzetközi közösségnek mindenekelőtt az afgán nép helyzetén kell javítania, mielőtt a további lépéseket megvitatja. Az ENSZ-diplomata szerint ha nem szabadítják fel az Afganisztánnak szánt, a tálibok hatalomra kerülését követően befagyasztott segélyeket, valamint az afgán központi bank külföldön tartott dollármilliárdos pénzeszközeit, nagyon gyorsan bekövetkezik az összeomlás, és káosz lesz.

Segélyekből finanszírozott ország

Afganisztán GDP-jének harmada gyakorlatilag a külföldi segélyekből tevődik össze. Eddig az USA vezette donorállamok finanszírozták az augusztusban megbuktatott afgán kormány közkiadásainak 75 százalékát, ám ezt azonnali hatállyal leállították a tálib hatalomátvétel után. A Biden-adminisztráció jelezte, hogy csak humanitárius segélyeket hajlandó adni, az új kabuli vezetés  ne számítson arra , hogy felszabadítják az afgán központi bank befagyasztott külföldi tartalékait, nem fog  közvetlen gazdasági segítség  érkezni  Washingtontól . Ennek elsődleges feltétele, hogy a tálibok hagyják nyugodtan távozni azokat az afgánokat, akik el akarják hagyni az országot. Ez lehetett egyébként a hátterében annak, hogy egy hét után végül felszállhatott egy polgári utasszállító, amelynek fedélzetén több mint száz ember távozhatott Katarba.

Az ENSZ BT-ben Kína és Oroszország képviselője amellett érvelt, hogy mindenképpen fel kell szabadítani a külföldön befagyasztott afgán pénzeszközöket, hiszen azok az afgán népet illetik meg. Mindkét ország milliókkal támogatta a közép-keleti államot, sőt Peking a héten egy 31 millió dolláros gyorssegélyt is bejelentett, amely Covid elleni védőoltásokat is tartalmazott. Cserébe azt kérték, hogy az új tálib kormány határolódjon el a szélsőségesektől. Peking azt is egyértelművé tette, szívesen részt venne a háború dúlta ország újjáépítésében. Az Afganisztánnal határos Kína egyébként korábban is  támogatta  az országot, garanciákat  kérve az előző vezetéstől  arra, hogy egyfelől biztonságban tudja legnyugatibb határszakaszát, másfelől így akarja megakadályozni a szomszédos ujgur autonóm területen élő muszlim ujgurok szellemi, vallási támogatását. 

Versenyben a világ legszegényebb országa címért

A 38 milliós országban 18 millióan szorulnak napi szinten humanitárius támogatásra, az emberek mintegy háromnegyede (72 százalék) tengődik napi egy dollárnak megfelelő összegből. Az ENSZ Fejlesztési Programjának legújabb, Afganisztánra vonatkozó jelentése azt vizionálja, hogy ha nem lehet növelni a világszervezet által biztosított humanitárius segélyek mennyiségét, rövid idő belül az ember 97 százaléka kerül a szegénységi küszöb alá. Ez egyébként az eredménye az afgán GDP zsugorodásának, amelynek nyomán 25 százalékkal nő a szegények száma.

Nemrégiben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet arról számolt be, hogy Afganisztánban – ha a jelenlegi trend folytatódik – hamarosan összeomlik az amúgy sem nyugati színvonalú egészségügyi rendszer. 

A Fejlesztési Program jelentése hangsúlyozza, hogy a gyorsan mélyülő szegénységet negatív hatások szerencsétlen együttese is okozza. Ilyen például az országot iszonyatosan hosszú ideje sújtó szárazság, a gyakorlatilag kezeletlen koronavírus-járvány és a zűrzavaros, kiszámíthatatlan politikai átalakulás. Emellett tetézi a bajokat az elértéktelenedő afgán pénz, az egekbe szökő élelmiszer- és üzemanyagárak. A készpénz gyakorlatilag eltűnt a bankokból, és a gyorsan megvont külföldi támogatások miatt a közalkalmazottak már nem kapnak fizetést.

Megoldásként az ENSZ-szervezet többféle megoldást vázolt fel. Ilyen például az alapszolgáltatások és alapjövedelem biztosítása mindenkinek, de elsősorban a leggyengébb, legsérülékenyebb társadalmi csoportoknak, elsősorban a mintegy kilencmillió nő és gyerek számára.

(Borítókép: Afgánok haladnak az úton a repülőtér katonai bejárata felé az afganisztáni Kabulban, 2021. augusztus 19-én. Fotó: Marcus Yam / Los Angeles Times / Getty Images Hungary)