Blinken: Trump után Bidennek nem volt más választása, mint véghez vinni a kivonulási folyamatot

Csaknem négy órán át hallgatták meg az amerikai képviselőház külügyi bizottsága Antony Blinken külügyminisztert a – több képviselő szerint katasztrofális – kivonulásról Afganisztánból. 

A külügyér leszögezte: Donald Trump volt elnök indította el a kivonulás folyamatát, az ő kormányzata kezdett béketárgyalásokba a tálibokkal, s végül egy olyan folyamatot hagyott hátra utódjának, amelyet csak végigvinni lehetett. 

Antony Blinkenre fogós kérdések sortüzét zúdították a kétpárti bizottságban, többen arról kérdezték, fontolóra vették-e a következményeit a kivonulásnak, például

• a rohamos tálib hatalomátvételt,
• az előző kormány kártyavárként történő összeomlását,
• a humanitárius és gazdasági válság lehetőségét,
• és az evakuálás során dokumentumok nélkül kimenekített afgánok ezrei jelentette fenyegetést. 

Blinken szerint nem javított volna a helyzeten, ha tovább maradnak az amerikai katonák Afganisztánban, a hátrahagyott fegyverzet és felszerelés pedig ha még nem működésképtelen, hamarosan azzá fog válni. 

Egy határidőt örököltünk, nem egy tervet

– hangsúlyozta a külügyér, hozzátéve, hogy a 2020. februárjában kötött amerikai-tálib megállapodás, melynek keretében csökkentették a NATO-erők létszámát Afganisztánban, már olyan erőpozícióba helyezte a talibánt, mint amit 2001 előtt élveztek.

Blinken igyekezett megnyugtatni a kedélyeket afelől is, hogy az egyik szenátor szerint ezrével szálltak fel olyan afgánok az evakuálást végző repülőkre, akiknél nem volt semmilyen okirat. A külügyér elmondása szerint a kimenekített embereket nem is kapásból az Egyesült Államokba viszik. NATO-országokban, NATO-bázisokra (például a németországi Ramstein légitámaszpontra) viszik őket először, ahol – mondhatni tranzitzónákban – elvégzik az átvilágítását az embereknek. Majd ezután, ha jogosultnak minősítették őket az Egyesült Államokban történő letelepedésre, repítik őket az „ígéret földjére”. 

Csakhogy ott is először egy katonai támaszpontra érkeznek a menekültek, ahol ismét átvilágítás alá vetik őket – mondta az amerikai külügyminiszter. 

Minek ment oda? Minek maradni?

Mike McCaul republikánus képviselő epikus katasztrófának minősítette a kivonulást, mondván, hogy az ország sorsa a talibán könyörületén múlik, miközben a saría leple vetül rá. 

Ha húsz év és több száz millió dollár értékű támogatás, felszerelés és képzés nem volt elegendő, akkor még egy, vagy még öt, esetleg még tíz év meghozta volna a kívánt eredményeket?

– hárította a kritikát a meghallgatáson végig higgadt, rezzenéstelen arccal, a bírálatokat vérprofi módon kezelő Blinken. 

Ráadásul ha a tálibok megsértik a Trump-kormányzattal kötött megállapodást, és nem tesznek eleget bizonyos ígéreteiknek, akkor Joe Biden elnöknek még több katonával kellett volna visszatérni Afganisztánba, hogy visszaszerezze az ország feletti ellenőrzést. 

A demokrata Gregory Meeks, a képviselőházi bizottság elnöke viszont arra a következtetésre jutott, hogy egy húsz éves, kaotikus háborúból egyszerűen nem lehet olyan gördülékenyen kivonulni, mint ahogy azt elképzelik. 

A kongresszus még nem végzett Antony Blinkennel, hamarosan az amerikai törvényhozás felsőháza, a szenátus külügyi bizottságának kérdéseire kell válaszolnia.