Így kezelik az iszlamizmust a német kancellárjelöltek

A kancellárjelöltek iszlamizmushoz való viszonyát vizsgálta pénteki összeállításában a Bild.

A cikkből kiderült, hogy a Zöldek kampányában nincs különösebben jelen ez a fogalom. A lap felidézte, hogy jelöltjük, Annalena Baerbock tavaly azt nyilatkozta, „az iszlamista terror a liberális demokráciánkat és a sokszínű társadalmunkat veszi célba”, és minden jogállami eszközzel fel kell lépni ellene.

A Bild ugyanakkor azt is írta: a Zöldek hagyományosan közel állnak az iráni vezetéshez, és amikor a melegek, leszbikusok vagy zsidók ellen irányul iszlamista gyűlölet, a párt általában visszafogottan nyilatkozik.

A szociáldemokraták kerülik a kampányukban az iszlamizmus szót. A Bild emlékeztetett, hogy Olaf Scholz alkancellár, az SPD kancellárjelöltje Hamburg polgármestereként megállapodást kötött iszlám vallási szervezetekkel, köztük egy olyannal is, amely közel áll a teheráni vezetéshez és megfigyelés alatt tartja a német alkotmányvédelem.

A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után kiderült, hogy a terroristák egy része Hamburgból érkezett és a hatóságok nem tartóztatták fel őket – idézte fel a Bild.

A Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetsége lényegesen nyíltabban áll a kérdéshez. A CDU választási programja szerint az iszlamizmus szélsőséges politikai ideológia, amely ellen jogállamisági eszközökkel szigorúan fel kell lépni.

A kereszténydemokraták kancellárjelöltjét, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfőt korábban bírálták, amiért a tartományban beleszólása van az iszlám oktatásba a németországi török iszlám ernyőszervezetnek, a Ditibnek. Az is tény, Laschet már 2017-ben maga mellé vette tanácsadónak a terrorizmusszakértő Peter Neumannt.

A felmérések nem mutatnak trendfordulót a pártok népszerűségében bő egy héttel a szeptember 26-i parlamenti választás előtt.

A Frankfurter Allgemeine cikke szerint továbbra is vezet az SPD 25 százalékkal, a CDU/CSU 22 százalékon áll, a Zöldek pedig egy százalékpontot vesztve 16 százalékot tudhatnak maguk mögött. A liberális FDP és a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) továbbra is 11-11 százalékra számíthat.

(Borítókép: A plakátokon a német kancellárjelöltek Berlinben 2021. szeptember 16-án. Fotó: Fabrizio Bensch / File Photo / Reuters)