Fekete PR – orosz csodafegyver pártok és politikusok karaktergyilkolására

Mondhatni sikeresen hárította el az orosz hatalom az Alekszej Navalnij ellenzéke jelentette veszélyt a vasárnap este lezáruló helyi és szövetségi törvényhozási választásokra: az aktivistát bebörtönözte, szövetségeseit az országból elüldözte, a hozzá köthető szervezeteket felszámolta, a független médiát elhiteltelenítette, mi több, amerikai techcégeket befenyítve a Navalnij-féle választási szervezkedés utolsó nyomait is eltüntette a világhálóról. 

Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszországnak (ER) most nagyratörő tervei vannak: a választás tétje az alkotmányozó többség. Éppen ezért a Kreml nemcsak Navalnijra, hanem a totális választási győzelemre fenyegetést jelentő pártokra is figyelmet fordított, karaktergyilkosságokat és választási trükköket vetett be (nem beszélve az állítólagos csalásokról), hogy biztosítsa képviselői többségének megőrzését. 

Oroszország proletárjai egyesüljetek! 

Az Egységes Oroszország népszerűségének csökkenésével arányosan erősödött egy múltidéző jelenség, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF). A 20-25 százalékos támogatottsággal bíró, a Szovjetunió aranykorát újraélő tömörülés jelöltjei alatt – a Moscow Times megfogalmazása szerint – az orosz demokráciában bevett gyakorlatnak számító, „fekete PR-ral” vágják a fát. A cél: a kiszemelt párt hitelének és hírnevének rontása. Ennek több, kifejezetten kreatív példája van. 

Viktor Mohov 17 évet töltött rácsok mögött nemi erőszakért és emberrablásért. A férfi az idén szabadult, és néhány hónappal később, júliusban előkerült egy videóban, melyben a KPRF-es sapkában és pólóban, a pártvezető, Gennagyij Zjuganov könyvét olvasgatva támogatásáról biztosítja a kommunistákat. Persze a KPRF tudomása nélkül. Nem éppen a legjobb reklámarc. 

A szövetségi törvényhozásban a KPRF mellett ugyancsak helyet foglal néhány tucat képviselővel a jobboldali Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR), melyet széles körben a Kreml által jóváhagyott „legkirakatabb ellenzéki pártnak” tartanak, és vezetőjével, a vad kijelentéseiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkijjal tesztelik a földtől elrugaszkodott ötleteket. Más szóval, elemzők szerint Zsirinovszkijék lényegében a kormánypárt de facto jobboldali szárnya.  

Ez viszont nem jelent immunitást a lejáratókampányoktól, és az LDPR is megkapta a magáét, ugyancsak júliusban napvilágot látott egy videó, melyen Szentpéterváron a Néva folyón egy hajón, LDPR-es pólóban, szorosan egymáshoz simulva táncolnak férfiak az orosz haditengerészet tiszteletére. És hát közismert, Oroszországban hogyan viszonyulnak az LMBTQ-hoz. 

Borisz vs. Borisz vs. Borisz

Ahogy az Index korábban megírta, a szentpétervári választópolgárok vakargathatták a fejüket a hétvégén, amikor megpróbálták eldönteni, melyik Boriszt is akarják a helyi törvényhozásba delegálni. Történt ugyanis, hogy a veterán ellenzéki politikus Borisz Visnyevszkij ellen két másik, a semmiből feltűnt, hasonló kinézetű Borisz Visnyevszkij indult képviselői mandátumért.  

Az orosz szövetségi törvényhozás alsóházába, a dumába jutásért 14 párt verseng, valós esélye erre azonban csak négy politikai tömörülésnek van: az ER-nek, az LDPR-nek, a KPRF-nek és a lényegi kérdésekben Putyinnal szintén egyetértő Igazságos Oroszországnak (SZR). A többi párt viszont marginális, többségük ráadásul a gyanú szerint kamupárt, melyeket direkt azzal a céllal hoztak létre, hogy szavazatokat vegyenek el az esélyesebb ellenzéki pártoktól. 

A Visnyevszkij-féle „személyazonosság-lopásból” a KPRF-nek is kijut, ráadásul nem mástól, mint a sokkal kisebb, de nevével a választókat összezavarni képes Oroszország Kommunistái (KR) párttól. 

A 2012-ben nyilvántartásba vett kisebbik kommunista párt (mensevikek?) létezését a nagyobbik  (bolsevikek?) indokolja, legalább is a gyanú szerint. A KR ugyanis előszeretettel használja fel a KPRF logóit, indít pereket a KPRF jelöltjei ellen, és olyan saját jelölteket indít a KPRF-barát kerületekben, akiknek valamiért hasonló, vagy pont ugyanolyan a nevük van, mint a KPRF jelöltjeinek. 

Az Oroszország Kommunistái Moszkva tizenöt választókerületéből hétben indított hasonló, vagy azonos nevű jelöltet az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának embereivel szemben. 

Kamupárt-e a mensevikek tömörülése? Nem tudni, de 2020-ban Konsztantyin Zsukov alapítótag kilépett a KR-ből, azzal vádolva a pártelnököt (főtitkárt?), hogy pénzt fogadott el a Kremltől cserébe azért, hogy a KPRF jelöltjeinek választási esélyeit gyengítse.

De mi indokolja a trükközést a választásokon? Maga a választási rendszer.

A 450 fős dumába ugyanis 225 jelölt közvetlenül az egyéni választókerületekből, 225 pedig pártlistás szavazással kerül be. Előbbi esetében alkalmazzák a személyazonosság-lopásos módszert, utóbbi esetében pedig a lejáratókampányokat. Már csak azért is bevett gyakorlat a szavazatlopás a pártlistás rendszernél, mert az orosz választási szabályok értelmében az 5 százalékos küszöböt el nem érő pártokra leadott voksok a mezőnyben a legnagyobb párthoz kerülnek, ami szinte borítékolhatóan az Egységes Oroszország lesz. 

(BBC/Moscow Times/Novaja Gazeta/UlPravda/Foreign Policy/Ekszpressz Gazeta)