Exit poll: nyerhettek a szociáldemokraták, baloldali kancellárja lehet Németországnak

Este 6 órakor zártak az urnák a németországi szövetségi parlamenti választásokon, ami után nyilvánosságra hozták az exit poll eredményeket. A ZDF szerint a voksok 26 százalékával Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyert, másodikként 24 százalékot kapott a távozó kancellár, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU), harmadik helyre a Zöldek futottak be 14,5 százalékkal.

Utánuk sorrendben a szabaddemokraták (FDP) végeztek, akik 12 százaléknyi voksot tudhatnak magukénak, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százaléknyi szavazatot szerzett, az ötszázalékos bejutási küszöbön pedig a szélsőbaloldali Die Linke egyensúlyoz.

BUNDESTAGSWAHL: Hochrechnung Forschungsgruppe Wahlen/ZDF, 18:44 Uhr#btw #btw21 #Bundestagswahl #Wahl2021 #Bundestagswahl21 pic.twitter.com/QqRhbi5E6x

— Deutschland Wählt (@Wahlen_DE) September 26, 2021

A ZDF ez alapján azt valószínűsíti, hogy a Bundestagban 215 képviselője lehet a szocdemeknek, míg a CDU/CSU-nak 198. A képviselőhelyek feltételezett elosztása szerint a Zöldeknek 120, az FDP-nek 99, míg az AfD-nek 83 és a Baloldalnak (Die Linke) 41 hely jut a német parlamentben. A ZDF összesítette, hogy a legutóbbi parlamenti helyek elosztásához képest ki mennyit veszített. Ezek szerint a legtöbbet, 8,9 százalékot a CDU/CSU veszített. Utánuk a Baloldal jön, mert 4,2 százalékkal kaptak kevesebbet, majd az AfD következik 2,6 százalékkal. Az SPD 5,5 százalékkal kapott több voksot, míg a Zöldekre 5,6 százalékkal szavazhattak többen, és 1,3 százalékkal több voks jutott az FDP-nek. 

Korábban az ARD azt közölte, hogy 25 százaléknyi szavazatot Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) szerzett, ugyanennyit, 25 százalékot kapott a távozó kancellár, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU), harmadik helyre a Zöldek futott be 15 százalékkal. Utánuk a szabaddemokraták (FDP) végeztek, akik 11 százaléknyi voksot tudhatnak magukénak, ahogyan a  szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) is, az ötszázalékos bejutási küszöbön pedig a szélsőbalodali Die Linke egyensúlyoz.

Mindez azonban változhat, mert a levélben szavazók számáról egyelőre semmit sem tudni.  Választási szakértők szerint a koronavírus-járvány miatt a levélben szavazók aránya jelentősen nőhetett a 2017-es 28,6 százalékhoz képest, akár az 50 százalékot is elérheti. 

Az ARD modellje szerint a CDU/CSU 200 képviselőt vihet a Bundestagba, míg legnagyobb ellenlábasa, az SPD 197-et. A Zöldek 119 helyet foglalhatnak el, az AfD és az FDP pedig 87-87 helyet kapna. 39 képviselője lenne a Baloldalnak. Az ARD elemzése szerint is a CDU/CSU veszített a legtöbbet, 7,9 százalékot. Utánuk jön a Baloldal 4,2 százalékkal, majd 1,6 százalékkal az AfD. A korábbiakhoz képest jól teljesített az SPD, mert 4,5 százalékkal kapott több voksot, a Zöldekre pedig 6,1 százalékkal többen szavaztak, és minimálisan, 0,3 százalékkal több voksot nyert az FDP. 

Az urnazárás után egy órával érkezett frissítések szerint a ZDF alapján 26-ról 25,8 százalékra csökkent az SPD-re szavazók aránya, míg a CDU/CSU voksok száma nőtt, így a korábbi 24-ről elmozdultak 24,2 százalékra. Aztán az ARD-s infratest dimap frissített exit pollja szerint az SPD-nek mégis ötvennel több mandátuma lehet a Bundestagban, mint a kereszténydemokratáknak.

A Zöldek ugyan ismét javítottak a számaikon, de jelen állás szerint a többséghez továbbra is legalább hárompárti koalícióra lesz szükség.

Pártreagálások az első adatok után

Olaf Scholz győzelmi hangulatú eredményváró berlini beszédében azt mondta, hogy az új kormány három fő feladatának a klímaváltozás megállítását, a társadalmi szolidaritás előmozdítását, valamint az ipar megreformálását tekinti. Az SPD elnöke kiemelte, hogy az SPD egy pragmatikus és optimista párt, amely már többször megmutatta, hogy igenis tud kormányozni, és megígérte, hogy az összes programpontjukat megvalósítják.

Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje azt jelentette be, hogy a történelemben  először hárompárti kormánykoalíció jöhet létre Németországban, és mindent megtesz azért, hogy ő legyen Németország következő kancellárja. A CDU főtitkára már konkrétan meg is nevezte a Jamaica-koalíciót, melyben a CDU a Zöldekkel és az FDP-vel közösen irányítana.

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje elismerte, hogy pártja nem tudta teljesíteni a célkitűzéseit. Ezt pedig a választási kampányban elkövetett hibáiknak tudta be.

Wolfgang Kubicki, az FDP elnökhelyettese azt fejtegeti, hogy pártja kormányzati szerepre készül, és bár nyilvánvalóan az úgynevezett Jamaica-koalíciót részesíti előnyben, nyitott más lehetőségekre is. 

Csalódott a Die Linke az eredmények miatt. Janine Wissler, a Baloldal társelnöke ugyanakkor emlékeztetett, hogy a bejutási küszöböt így is megugorja a párt, emellett három mandátumuk is lesz, mert megnyertek választókörzeteket elsősorban az egykori NDK területéről.

Az AfD a médiát hibáztatta a gyenge eredmények miatt. Tino Chrupalla társelnök rövid beszédében kifejtette, hogy szerinte a választási eredmények „hibásak”, és ezért a média vonható felelősségre, ugyanis ha az AfD-vel is úgy bántak volna, mint a Zöldekkel, akkor akár 20 százalékot is elérhettek volna, szemben a mostani 11 százalékkal..

Az idősek döntötték el

A második világháború utáni 20. Bundestag, vagyis szövetségi gyűlés megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár 18 óráig szavazhatott. Közülük a 60 évnél idősebbek aránya 38,2 százalék, ez 23 millió választót jelent, míg a 30 évnél fiatalabbak aránya 14,4 százalék, ez pedig 8,7 millió embert jelent csak.

Kivételt ezalól Berlin jelenthet, mert ott 2257 szavazóhelyiség előtt kígyóztak a sorok, illetve volt, ahol akár másfél órát is kellett várakozni. A német fővárosban nemcsak a szövetségi jelöltekre voksolnak, hanem önkormányzati képviselőket is választanak, illetve ezzel együtt népszavazási kérdésre is választ adhatnak a polgárok.

Volt olyan berlini körzet, például a charlottenburgi, ahol váratlanul elfogytak a szavazólapok. A választási ügyekkel foglalkozó szakemberek sem értik, hogy ez miként történhetett meg.

Wuppertalban reggelre 1500 embert evakuáltak, mert éjszaka találtak egy II. világháborús bombát. A város lezárt részén öt szavazókör is volt, de délre hatástalanították a bombát, és utána rendben folytatódott a szavazás.