Mekkorát ránt a világgazdaságon, ha bedől az ingatlanfejlesztő kínai óriáscég?

A Reuters értesülései szerint a kötvénytulajdonosok nem kapták meg az őket megillető pénzt a China Evergrande-tól, ráadásul a vállalat még csak meg sem kereste őket ez ügyben. Így kezdetét vette egy harmincnapos türelmi időszak, és ha az Evergrande nem tud fizetni ebben a harminc napban sem, akkor Kína legnagyobb ingatlanfejlesztője törlesztési csődöt jelent.

Arról már az Index is beszámolt korábban, hogy csütörtökön 83,5 milliárd dollárnyi kamatrészletet kellett volna visszafizetnie a cégnek, míg az összesített kötelezettségállomány jelenleg 305 milliárd dollár. Nem maradt el a befektetők reakciója sem, hiszen

De hogy jutottunk el idáig?

A problémák tavaly kezdődtek, amikor az ingatlaneladásokat komolyan lassították a járvány miatti lezárások. Ráadásul a pekingi kormányzat azon törekvése, hogy visszaszorítsa az ingatlanfejlesztők hitelfelvételét a „három piros vonal” néven ismert kritériumokon keresztül, megakadályozta a vállalatot abban, hogy újabb hitelt vegyen föl.

Egyébként a cég ennek ellenére 78 milliárd dolláros bevétellel zárta a 2020-as évet, valamint projektek százait fejezte be több mint kétszáz kínai városban. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy éveken át fölélték a kölcsöneiket. Az Evergrande készpénzállománya annyira csekély volt, hogy

ez pedig tiltakozáshoz vezetett a cég sencseni központjánál.

A helyzeten csak rontott, hogy a kínai ingatlaneladások idén augusztusra reálértékben körülbelül húsz százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. Így jutunk el a mostani helyzetig. 2021. szeptember 22-én az Evergrande bejelentette, hogy teljesítette kamatfizetési kötelezettségét a jüanalapú kötvényekre, amelyek szeptember 23-án esedékesek,

Így elindult a fentebb már említett harmincnapos türelmi időszak.

Az Evergrande körül kialakuló helyzet egyik oka a kínai gazdasági növekedés lassulása. Például a kínai autógyártók szövetsége, a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) azt jelentette, hogy idén augusztusban az egy évvel azelőttinek csupán a felét tudta eladni kamionokból. A New York Times cikke megjegyzi, hogy Kína gazdaságpolitikája időlegesen elinflálta a keresletet és súlyos többletkapacitást eredményezett.

Ugyanakkor a közgazdászok szerint a kínai kormányzatnak az átlagosnál jóval több eszköze van arra, hogy megállapítsa a kamatlábak emelkedését és kontrollálja a nagyobb pénzmozgásokat. Mindemellett Kínában a banki eszközök értéke nagyságrendileg ötvenezer milliárd dollárra emelkedett, és kialakult egy nagy, bizánci típusú „árnyékfinanszírozási rendszer”.

A probléma egyik fontos eleme az is, hogy a kínai családok ingatlanokba fektetik a pénzüket, és nem a tőzsdén vásárolnak papírokat vagy az állami bankokban keresnek helyet megtakarításaiknak. Az ingatlanfejlesztők emiatt növelik adósságukat az árnyékbankrendszerben, hogy egyáltalán tudják finanszírozni az egyre több építkezést.

A kínai gazdaságpolitika viszonylag gyorsan reagált a fejleményekre, hiszen a stabilitás érdekében megtiltották a kriptovalutás tranzakciókat, valamint nyersanyagaik egy részét árverésre bocsátották az elmúlt napokban. Ugyan a kínaiak megpróbálják lokálisan kezelni az Evergrande jelentette válságot, viszont a svájci jegybank arra figyelmeztet, hogy nem szabad teljesen helyi jellegű problémaként kezelni az ügyet. Mindeközben Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az euróövezetet várhatóan nem fogják drasztikusan érinteni az Evergrande körül történtek.

(Borítókép: A China Evergrande Központ Hongkongban 2021. július 23-án. Fotó: Lam Yik / Bloomberg / Getty Images)