Történelmi vereséget szenvedett a CDU, Angela Merkel bástyája is elveszett

A koronavírus-járvány sem taszította a politikai szélsőségek felé az embereket – derült ki vasárnap, a vezető kormánypárt, a CDU történelmi vereségként értékelt szereplésével záruló németországi szövetségi parlamenti választásokon. 

Az összes voks összeszámlálása után az előzetes végeredmény a következő: 

• első a szavazatok 25,7 százalékával az SPD, amely több év óta először könyvelhetett el növekedést;
• második 24,1 százalékkal Angela Merkel uniópárti szövetsége, a CDU/CSU, amely 16 év kormányzása után rekordgyengének számít;
• harmadik 14,8 százalékkal a Zöldek lett, a párt történetének legjobb eredményével;
• negyedik 11,5 százalékkal az FDP, szintén javuló tendenciát mutatva;
• ötödik 10,3 százalékkal az AfD, ők a harmadik helyről csúsztak vissza kettővel, viszont két keletnémet tartományban (Szászországban és Türingiában) is az első helyen végeztek;
• hatodik 4,9 százalékkal a Die Linke, a Baloldal, amelynél így az is kérdésessé vált, hogy alakíthat-e önálló frakciót a Bundestagban. 

Mindez azt jelenti, hogy a következő,

A kormánypárt soraiban sokan vélik úgy, hogy a vereség után le kell vonni a személyi konzekvenciákat, minthogy 1949 óta az összes párt közül a CDU mostani választási eredménye mutatta a valaha volt harmadik legnagyobb visszaesést az előző választáson való részvételhez képest: a párt 8,8 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2017-ben, ennél nagyobbat csak az FDP zuhant 2013-ban (9,8 százalék), illetve az SPD 2009-ben (11,2 százalék). 

Több mint 2,7 millióan szavaztak a CDU helyett más pártra a 2017-es választásokhoz képest. Közülük 1,4 millióan szavazhattak át a szociáldemokratákra, egymillióan a Zöldekre és 340 ezren a szabaddemokratákra.

A kormánypárt favoritjai is katasztrofálisan (le)szerepeltek, sokan be sem jutottak volna az új törvényhozásba, ha nincs a pártlista. Veszített egyéniben többek között

• Annegret Kramp-Karrenbauer, Angela Merkel első utódjelöltje, 
• Helge Braun, a berlini kancellária vezetője, 
• Christian Lindner, az FDP elnöke,
• Dietmar Bartschnak, a Die Linke kancellárjelöltje. 

A legnagyobb blamázs alighanem az, hogy még a leköszönő kancellár, Angela Merkel választókörzetében is elveszítette a CDU egyéni mandátumát. Ott, ahol 31 éven át Angela Merkel kapta meg a közvetlen megbízatást, és 2013-ban még 56,2 százalékkal nyert. 

Kikapott a CDU új kancellárjelöltje saját körzetében is. Armin Laschet a számok közlése után bejelentette: a történelemben először hárompárti kormánykoalíció jöhet létre Németországban, és mindent megtesz azért, hogy ő legyen Németország következő kancellárja. Paul Ziemak, a CDU főtitkára konkrétan meg is nevezte a Jamaica-koalíciót, amelyben a CDU a Zöldekkel és az FDP-vel közösen irányítana.

Vigasz így alig maradt, a csalódást visszhangzó CDU-s nyilatkozatok arra szorítkoztak, hogy a demokrácia diadalát látják a megméretésben. 

Világos üzenet az egész világ számára, hogy Németországban a demokrácia meglehetősen stabil, ez nem a szélsőséges pártok napja volt, sem balról, sem jobbról 

– jelentette ki a CNN-nek Peter Altmeier gazdasági miniszter, aki szerint az SPD győzelme sem tekinthető nagynak. Tény azonban, hogy a szociáldemokratáké lesz a legerősebb frakció a Bundestagban. 

Hogy aztán ebből az egészből mikorra áll össze az új kormány, egyelőre nem tudni. Nem túl biztató jel, hogy a kancellárjelöltek már a karácsonyt vetették fel mint lehetséges új koalíciós céldátum. 

Nem szeretnék már több karácsonyi beszédet hallani Angela Merkeltől

– fogalmazott Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje.

Érdemes még megemlíteni, hogy a német fővároson kisebbfajta káosz lett úrra a választás napján: több választóhelyiségben is elfogytak a szavazólapok, akadozott a rendszer, és az emberek hosszú sorokban vártak a bejutásra még órákkal a hivatalos urnazárás ideje után is, így még az is sokáig kérdéses volt, lesz-e mára végeredmény.