Berlinre figyel egész Európa
További Külföld cikkek
- Holttestet találtak egy repülőgép futóművében
- Több ember meghalt Aszad híveinek véres támadásában
- Ismét megrongálódott egy kábel a Balti-tengeren, akár szabotázs is lehetett
- A húszi lázadók rakétát lőttek ki Közép-Izraelre
- Orosz bloggerek szerint a légvédelmük lőhette le a Kazahsztánban lezuhant gépet
Miközben Berlinben megkezdődtek az első koalíciós tárgyalások, Európa többi országában várakozó álláspontra helyezkedtek – derül ki az Euractiv szombat reggeli hírleveléből.
A francia kormány gondosan kerüli, hogy reagáljon a szociáldemokraták győzelmével zárult, múlt vasárnapi német választás eredményére a portál szerint. A választások napján ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök a „szuverén, egységes és demokratikus Európa” megteremtésének fontosságáról írt a Twitteren. Az Euractiv szerint erős üzenet volt azzal kapcsolatban, hogy Párizs egy ambiciózusan Európa-barát német kormány megalakulásában bízik.
Egy uniós forrás a portálnak kifejtette, Párizs számára kulcskérdés, hogy a német koalíciós tárgyalások ne nyúljanak bele a jövő tavaszi francia elnökválasztás előtti időszakba, egy instabil Németország ugyanis Macronra is negatív hatással lenne, amit „a szélsőjobboldali pártok kihasználnának”.
A cikkben idéztek egy elemzést, amely szerint Párizs számára előnyös lenne, ha a következő német koalíció tagjai lennének a Zöldek, mert velük könnyebben megértik egymást az európai pénzügyi kérdésekben.
Ausztria néppárti kancellárja, Sebastian Kurz csendben van, miközben zöldpárti koalíciós partnere, valamint az ellenzéki liberálisok és szociáldemokraták lelkesen gratulálnak német testvérpártjaiknak.
Kurz az APA osztrák hírügynökségnek mindössze annyit mondott, hogy a német választások eredménye különféle koalíciós összeállításokra ad lehetőséget, és a következő hetekben eldől, ki lesz Németország következő kancellárja.
A szociáldemokrata vezetésű északi országokban, így Finnországban is nyugalom és várakozás jellemzi a hangulatot a berlini baloldali győzelem után. A skandináv sajtóban kiemelték, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt korábban Hamburg polgármestere volt, így jellemző lehet rá valamennyi északi mentalitás és a skandináv jóléti rendszerek iránti fogékonyság.
Rómában nagy ambíciók formálódnak, Luigi Di Maio külügyminiszter egy tévéinterjúban azt mondta, hogy Olaszországnak kell megtöltenie az Angela Merkel német kancellár távozása utáni hatalmi vákuumot és Európa élére állnia.
Az olasz jobboldal vezetőit aggasztja a szociáldemokraták sikere: Matteo Salvini (Liga) a „szocialista-kommunista ideológia” európai előretörésére figyelmeztetett, Giorgia Meloni (FdI) szerint pedig Angela Merkel pártja azért vesztett, mert természetellenes szövetséget kötött a baloldallal, és feladta az identitását.
A spanyol szocialista kormány a „progresszív tengely” megerősödését várja Európában Scholzék győzelmétől. Adriana Lastra, a kormányzó PSOE főtitkárhelyettese a spanyol sajtónak nyilatkozva optimizmusát fejezte ki, hogy a szociáldemokrata vezetésű Németország a járványhelyzetből nem megszorításokkal akar majd kilábalni, ahogyan az a 2008-as gazdasági válság után történt Európában.
Görögország néppárti kormánya nem örült a kereszténydemokrata vereségnek Berlinben. Athén számára ugyanakkor a legfontosabb az, hogy a következő német kormány milyen fiskális politikát folytat majd, és aggódnak, hogy a piacpárti FDP szerezheti meg a pénzügyi tárcát.
Az Euractiv szerint a visegrádi országokban sem fogadták kitörő örömmel a kormányok a német szociáldemokraták győzelmét. Csehországban nem számítanak jelentősebb külpolitikai fordulatra, azonban a Zöldek erősebb nyomást gyakorolhatnak majd jogállamisági kérdésekben.
Szlovákia tekintetében is arra számítanak az Euractivnak megszólaló szakértők, hogy egy baloldali német kormány ideologikusabban állhat hozzá a visegrádiakhoz, szigorúbb lehet a klíma, az energia és a jogállamiság kérdésében is.
Nem számítanak jelentős fordulatra a szakértők a német–lengyel viszonyban, noha a külpolitikai hangsúlyokon változtathat, ha az oroszbarát Baloldal (Die Linke) esetleg tagja lesz a kormánynak.
Magyarországról csak röviden esett szó a cikkben: Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint a Zöldek és az FDP elkötelezett a liberális demokrata értékek iránt, ám az kérdéses, hogy ezt mennyire tudják majd ténylegesen megjeleníteni a német kormány politikájában.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő okkal számíthat rá, hogy egy szociáldemokrata vezetésű Németország jobban odafigyel majd a balkáni ország korrupciós botrányaira.
Romániában Klaus Iohannis néppárti kormányfő nem szólalt még meg az eredmények kapcsán, a szociáldemokraták viszont fellelkesültek, és európai szociáldemokrata fordulatban bíznak.
(Borítókép: John Macdougall / AFP )