Százával repülnek kínai harci gépek a tajvani légvédelmi zónába

Ezt azért gondolják át még egyszer!

– így intette a múlt héten jobb belátásra a kínai külügyminisztérium azokat a francia képviselőket, akik a napokban hivatalos látogatásra indulnak Tajvanra. A kelet-ázsiai szigetországra a Kínai Népköztársaság renegát tartományként, míg Tajvan saját magára szuverén államként tekint, kettejük konfliktusa így több mint hetven éve meghatározza a térség biztonsági környezetét. 

Bár a nyugati szövetségesek, így Franciaország is Pekinggel tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot, Kína visszaszorítására a nyugati szövetségesek Tajvannak is fontos szerepet szánnak.

Nem meglepő, hogy Peking a legenyhébb gesztust is az egy Kína-elv megsértéseként értékeli, s több fronton támadja a Tajvannal barátkozó országokat. Amikor a szenátus Tajvannal foglalkozó bizottságának útjára fény derült, a pekingi külügyminisztérium jelezte: a francia politikusok felesleges kockázatnak teszik ki a két ország jó kapcsolatát. Az angol nyelvű pártlap, a Global Times is leadta a jelzést Párizsnak. Cikkükben megjegyezték, hogy a tengeralattjáró-botrány tükrében Franciaország igazán nincs abban a helyzetben, hogy Pekinggel is összerúgja a port. Ahogyan arról az Index is beszámolt, nagy diplomáciai botrányt kavart az Ausztrália, Egyesült Államok és Nagy-Britannia között létrejött AUKUS-megállapodás. Az angolszász NATO-ként elhíresült együttműködés következtében Ausztrália visszamondott egy tizenkét tengeralattjáró megépítésére vonatkozó szerződést Franciaországgal, Párizs válaszul ideiglenesen Washingtonból és Canberrából is visszahívta nagykövetét.

Szuverenitásharcuk külön érdekessége, hogy nagyrészt a közép-kelet-európai régió országaira koncentrálódik. Tajpej tavaly ősszel cseh parlamenti képviselőket fogadott hivatalos látogatáson, majd a világjárványt is ügyesen használta kapcsolatainak élénkítésére. Sikeres maszkdiplomáciájának következtében Lengyelország, Csehország és Szlovákia is adott át oltóanyagot Tajvannak, de teljesen új tempót diktál a budapesti tajpeji képviseleti iroda vezetője is.

Augusztusban pedig Litvánia hozott óriási áldozatot Tajvanért. Vilnius arról döntött, hogy képviseleti irodát nyit Tajpejben, egyben újabb tajvani kirendeltségnek adott engedélyt a litván fővárosban.

Ez pedig azt sejteti, hogy a fogadó fél elismeri önálló entitásként a vitatott hátterű szigetországot.

Litvánia már tavaly meghúzta az ázsiai sárkány bajszát, a balti állam ugyanis elsőként lépett ki a Kína és a közép-kelet-európai régió közös platformjának számító 17+1 Együttműködésből. Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tajvani kapcsolatok felmelegítésére Peking érzékenyen reagált: felszólította a litván kormányt, hogy azonnal hívja vissza nagykövetét Pekingből.

A jelenségről a Financial Times brit napilap írt hosszabb elemzést. A cikkben megszólaló szakértők szerint a közép-kelet-európai régió országai csalódtak Kínában. Míg a 17+1 Együttműködés, az Övezet és út projekt elindításakor Peking beruházásokkal, kiugró kereskedelemmel hitegette a térség országait, a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ez végül messze a várt volumen alatt maradt. Arra a cikk nem tér ki, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is sokat tett a közép-kelet-európai térség és Kína közötti kapcsolat megromlásáért. A 17+1 Együttműködésre Brüsszelben mindig is az EU egységének megosztására tett kísérletként tekintettek, Washington pedig nemegyszer helyezett nyomást a régió országaira, elsősorban a Huawei elleni fellépés részeként.

A Kínai Népköztársaság 1949. október 1-jén kiáltotta ki függetlenségét, míg a szigetre szorult Kínai Köztársaság október 10-én tartja legfontosabb nemzeti ünnepét. A francia delegáció pedig egy hétig marad, vagyis a jeles ünnepélyt a szenátorok még Tajvanon töltik majd. 

Bizonyára összefügg ezzel, hogy fokozódott a kínai légierő jelenléte a sziget felett. Peking a napokban ezen a fronton szintet lépett: pénteken rekordmennyiségű, 38 kínai harci gép lépett a vitatott légtérbe, majd szombaton újabb 39 géppel repült el Tajvan felett. Hétfőn jött a következő rekord, 52 gép, közöttük egy taktikai bombázó.

A CNN elemzésében is megjegyzik, hogy a hasonló akciók nem új keletűek Peking eszköztárában, az ilyen léptékű fellépés azonban a konfliktus további mélyülését jelzi. A hírportál ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy ebben több szempont is közrejátszik. Közöttük a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója. Peking a nemzeti ünnep köröli hazafias közhangulatot is fokozza a látványos akcióval. 

A Breaking Defence szakportálnak nyilatkozó elemző ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen akciók száma régóta emelkedik, vagyis Peking aligha fogja mérsékelni ezeket. A berepülések szerintük nem Tajvannak, hanem az Egyesült Államoknak szólnak, vagyis a sziget fenyegetésével közvetetten Washingtonra helyez nyomást Kína.

(Borítókép: Roslan Rahman / AFP)