Ivóvízhiány és pusztító áradások jönnek – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet

Ivóvízhiányt és pusztító áradásokat eredményezhet a klímaváltozás a közeljövőben, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vezetője az MTI szerint. 

„Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot”– mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára, aki egy, a szervezet által publikált jelentést ismertetett kedden Genfben. Taalas hangsúlyozta: 

így egyre gyakoribbakká válnak az ahhoz hasonló heves áradások, amilyenek a németországi Észak-Rajna–Vesztfália és Rajna-vidék–Pfalz tartományban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában történtek a közelmúltban. 

A WMO szerint az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző húsz évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal nőtt az aszályok száma is. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár. „Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás” – mondta Petteri Taalas, aki azt is hangsúlyozta, hogy 

A számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedhet a számítások szerint. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek, a Földön ugyanis 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.

A WMO térképet is készített a vízhiánnyal küzdő területekről: idetartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része. Az elmúlt húsz évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség – észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

Az ENSZ célja az, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

A Meteorológiai Világszervezet idén júniusban már figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt rendkívül meleg és szélsőséges időjárás jöhet a következő években. Kilencven százalék körüli esély van arra, hogy 2021 és 2025 közt megdől az éves szintű melegrekord – közölték akkor. 

(Borítókép: Áradás Észak-Rajna–Vesztfáliában 2021. július 17-én. Fotó: Marius Becker / picture alliance / Getty Images)