Akár háborút kiváltó okként is értelmezheti Peking Washington lépését
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
A különleges alakulatok katonái, illetve a tengerészgyalogság egyik egysége is részt vesz a tajvani hadsereg kiképzésében – írta meg a The Wall Street Journal. A New York-i napilap kormányzati forrásra hivatkozva számolt be a hírről, a titkos művelet célja a sziget katonáit felkészíteni egy esetleges kínai agresszióra.
Nagyjából két tucat amerikai katonáról van szó, akik egy éve Tajvanon állomásoznak.
Ezt akár közvetlen katonai agresszióként, így háborút kiváltó okként is értelmezhetné Peking. A Kínai Népköztársaság ugyanis saját tartományaként tekint a kelet-ázsiai szigetre, ahova a kommunista párttal vívott vesztes polgárháborút követően menekült a Kuomintang, még 1949-ben. Azóta is hullámzó a két ország közötti kapcsolat: miközben Tajvan szuverenitásáért küzd, Peking az egy Kína-elvet számon kéri minden nemzetközi partnerétől, és a legkomolyabban tiltakozik a Tajvan irányába tett gesztusok ellen.
Amiből egyre több jut Tajvannak, a kis sziget jelentősége ugyanis felértékelődött a Nyugat vs. Kína hatalmi játszmában.
Jelenleg például francia szenátorok egy csoportja vendégeskedik Tajvanon, akik ráadásul épp a nemzeti ünnepre időzítették a látogatást. Márpedig ez érzékeny időszak a térségben, amit jelez például, hogy az elmúlt napokban mintegy 150 kínai harcigéppel, illetve tengeralattjárókkal történt erődemonstráció a Tajvan által kijelölt légvédelmi azonosítási zónánál.
Legjobban azonban az amerikai katonai jelenlétére ugrik Peking. A Wall Street Journal értesülése azért is érdekes, mert augusztusban egy amerikai republikánus szenátor, John Cornyn arról tweetelt, hogy 30 ezer amerikai katona állomásozik Tajvanon. Ezt Cornyn viszonylag gyorsan törölte, annyi idő is elég volt azonban ahhoz, hogy a kínai média válogatott módokon alázza az amerikai politikust.
Ezt a kínai kormány, a kínai emberek sosem fogadnák el. Ebben az esetben életbe lépne az elszakadás-ellenes törvény: Kína katonai erővel megsemmisítené és elüldözné az amerikai csapatokat Tajvanról, egyben erővel megtörténne az egységesülés
– írta cikkében a Global Times. A Wall Street Journal cikkét megelőzően, szerdán Csiu Guo-cseng tajvani védelmi miniszter jelezte: Kína 2025-ben katonai támadást indíthat a sziget visszafoglalásáért.
(Borítókép: Tajvani katonák 2021. szeptember 16-án. Fotó: Ceng Shou Yi / NurPhoto / Getty Images)