Kína szerint már nincs olyan, hogy Tajvan-kártya

További Külföld cikkek

Nem akarunk katonai konfrontációt, de megtesszük, amit kell, hogy megvédjük magunkat – reagált Caj Ing-ven tajvani elnök az elmúlt egy hét viharos eseményeire. Miután kínai harci repülőgépek a hétvégén százával közelítették meg a Pekinggel szemben ellenséges szigetet, az amerikai sajtó már arról ír, hogy a különleges egység katonái Tajvanon állomásoznak.

Alig egy nappal a Wall Street Journal cikke után a Reuters is beszámolt az amerikai csapatok titkos tajvani állomásoztatásáról. Ahogyan tegnap az Index is megírta, sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok különleges alakulatai, illetve a tengerészgyalogság is részt vesz a tajvani hadsereg kiképzésében. Nagyjából két tucat katonáról van szó, akik már egy éve a Kínai Népköztársasággal ellenséges kelet-ázsiai szigetországban tartózkodnak.

Nem reagálunk konkrét küldetésekre, műveletekre, kiképzésre. Azt ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy továbbra is összehangoljuk együttműködésünket Tajvannal a Kínai Népköztársaságból érkező fenyegetésekkel szemben

– reagált a Reuters megkeresésére a Pentagon.

Az Egyesült Államok 1979-ben ismerte el Pekinget hivatalos diplomáciai partnereként, mégsem engedte el Tajvan kezét. Washington egy jogszabályban rögzítette kapcsolatát a szigettel, ebben a védelmi együttműködésre is kitérnek. Bár nem garantálták Tajvan biztonságát, „védelmi eszközöket és szolgáltatásokat” ugyanakkor biztosítottak a sziget számára.

Részben ennek köszönhetik az amerikai hadiipari vállalatok, hogy az Egyesült Államok Tajvan legnagyobb fegyverbeszállítójává vált.

Ezzel szemben áll Peking, aki saját tartományaként tekint Tajvanra, és elkötelezett az újraegyesülés mellett. Bár ezt elsősorban békés úton képzeli el, a 2005-ben hozott, úgynevezett „elszakadás-törvény” a katonai erő használatát sem veti el. Mivel az Egyesült Államok Kínára ellenségként tekint, Tajvant pedig a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezeti, az elmúlt években inkább a katonai erőre került a hangsúly.

Ezért aztán még a Wall Street Journal cikkének megjelenése napján terjedelmes cikket közölt a Global Times kínai pártlap is. Ennek lényege, hogy miközben az Egyesült Államok a nyilvánosság előtt kijátssza a Tajvan-kártyát, valójában nincs semmi a kezében.

Nincs ugyanis olyan, hogy Tajvan-kártya. Kína katonai ereje annyit fejlődött, hogy regionális szinten nem kell tartania az egyesült Államoktól.

A cikkben megszólaló kínai szakértő szerint erről szólt az a hétvégi erődemonstráció, amikor 150 harci repülőgép közelítette meg a szigetet. A művelet felkeltette a világsajtó figyelmét, Tajvan védelmi minisztere pedig jelezte, hogy Kína 2025-ig katonai erőt vetne be a sziget erőszakos visszacsatolására. Az elmúlt napok eseményeit követően pénteken megszólalt Tajvan elnöke is. Caj Ing-ven is közölte: nem akarnak katonai konfrontációt, de megteszik, amit kell, hogy megvédjék magukat.

(Borítókép: Tajvani katonák 2021. szeptember 16-án. Fotó: Ceng Shou Yi / NurPhoto / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Alekszej Navalnij
Hazafi

6300 Ft

Csatári Bence
Kóbor

8100 Ft