A héten eldől, London élesíti-e a fegyvert Brüsszel ellen

Az újabb vitát a hétvégén robbantotta ki a brit kormány brexitügyekért felelős államtitkára, David Frost, amikor a Twitteren azt írta, hogy Brüsszelnek komoly változtatásokat kellene eszközölnie az ún. északír protokollon, amely szabályozza jelenleg az északír területekre érkező termékeket és azok vámszabályozását. A protokoll része volt annak a brexitmegállapodásnak, amelyet Boris Johnson harcolt ki az unióval, viszont London azóta is folyamatosan annak felülvizsgálatát szorgalmazza, mert iszonyúan megnehezíti azoknak a vállalkozásoknak a dolgát, amelyek brit árut akarnak Észak-Írországba importálni.  

Frost a héten szólal fel majd egy lisszaboni konferencián, ám beszédének egy része már a hétvégén kiszivárgott. E szerint nehéz lesz igazán jó viszonyt kialakítani az EU-val, ha az unió ragaszkodik az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti kereskedelem jelenlegi szabályozásának fenntartásához. Utalt arra is, hogy

ha Brüsszel nem mutat hajlandóságot az észak-írországi protokoll jelentős módosítására, a brit kormány kénytelen lesz aktiválni a protokoll 16. cikkelyét a nagypénteki egyezmény és a megbékélési folyamat védelmében. 

A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalú védelmi intézkedéseket tehet – például felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát –, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás végrehajtása súlyos problémákhoz vezet. A brit brexitügyi államtitkár beszédéből az kiderül, hogy a brit kormány szerint ez a helyzet már előállt.

A Twitter-vitába aztán beszállt Írország külügyminisztere is, aki óva intette Londont a megállapodás szétzilálásától. A hétvégi csörtét megelőzte az Európai Bizottság egyik alelnökének bejelentése. 

Maros Šefčovič jelezte, Brüsszel már ezen a héten új javaslatokkal fog előállni az északír helyzet rendezésére.

De mi az az északír protokoll, és miért olyan fontos?

Ahhoz, hogy megértsük a kissé összetett jogi helyzetet, vissza kell lépnünk az időben. Az északír fegyveres szembenállást lezáró és a rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kabinet nem alakítható. Az egyezség fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír–északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés. A korábbi évtizedek protestáns-katolikus összecsapásai idején gyakorlatilag légmentesen lezárták ezt a mintegy ötszáz kilométeres határszakaszt, viszont a megállapodás óta fizikai határ gyakorlatilag már nem létezik.

A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a kilépés óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. 

Ennek áthidalására született az északír protokollt. Ennek az a lényege, hogy elfogadásával egy kompromisszumos megoldás jött létre. Észak-Írország úgy távozott az Egyesült Királyság tagjaként az EU-ból, hogy közben egy harmonizált viszonyrendszerben maradt az egységes uniós belső piaccal és a vámunióval. Ez viszont azzal járt, hogy egy részleges tengeri vámhatár jött létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget északi csücske között, ugyanis a protokoll értelmében úgy kell ellenőrizni az Egyesült Királyságból Észak-Írországba érkező termékeket, mintha utóbbi EU-s tagállam lenne. Ez volt az ára annak, hogy elkerüljék az északír fizikai határ visszaállítását, amit az 1998-as megállapodás törölt el.

Akkor hová tartozik Észak-Írország?

Gyakran elfelejtjük, hogy Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, azt Anglia, Wales és Skócia alkotják. Viszont vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot, elég ha a hivatalos elnevezést nézzük, amely szerint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. 

A protokoll vitájához hozzátartozik az is, hogy London és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a mostani rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti. Persze az északír protokoll alapján – amely lényegében egy nemzetközi szerződés – a briteknek már március óta meg kellett volna kezdeniük a vámellenőrzéseket, ám London ezt a határidők eltolásával igyekszik elodázni. Előbb szeptember végére tette, majd szeptemberben egyoldalúan bejelentette, hogy a vámellenőrzési szabályrendszer alkalmazásának megkezdését határozatlan időre elhalasztotta.

Ezzel nemcsak nemzetközi szerződést sértenek a britek, de áttételesen elismerik, hogy a brexitmegállapodás számukra így gazdaságilag hátrányos, amit az ellenőrzések eltolásával igyekeznek csillapítani. Brüsszel viszont azért ragaszkodik a vámellenőrzésekhez, mert a Nagy-Britanniából Észak-Íroszágba érkező áruk így ellenőrizetlen termékekként simán bejuthatnak Írországba, amely viszont már uniós egységes piacnak számít.

(Borítókép: Az észak-írországi jegyzőkönyv elleni tiltakozás Londonban 2021. október 9-én. Fotó: Hasan Esen / Anadolu Agency / Getty Images)