Nándor
3 °C
16 °C

Harmincnégy év után állnak bíróság elé a gyilkosok

GettyImages-541785178
2021.10.14. 18:04
A karizmatikus, de szélsőbalos ideológia alapján országának fellendülést hozó vezetővel éppen legjobb barátja végzett egy puccs során 1987-ben, és maradt hatalmon egészen 2014-ig Burkina Fasóban.

Szinte napra pontosan 34 évvel azután, hogy agyonlőtték Thomas Sankarát, bíróság elé áll a népszerű vezető meggyilkolásával vádolt tizennégy ember. A pánafrikai egyesítés egykori éllovasa 37 éves volt, amikor 1987. október 15-én egy puccs során életét vesztette. A puccsot közeli barátja, Blaise Compaoré szervezte, akivel négy évvel korábban átvették a hatalmat a végtelenül szegény nyugat-afrikai államban. Compaoré is a között a tizennégy ember között van, aki most bíróság előtt áll, azonban őt távollétében vádolják. Ugyanis az egyre terjedő tömegtüntetések nyomán, huszonhét év hatalomban töltött év után 2014-ben lemondott, majd Elefántcsontpartra menekült, de állítja, hogy nincs köze Sankara halálához.

Már nagyon régóta várom ezt a pillanatot

– mondta az Afrika-szerte népszerű vezető özvegye a BBC-nek, hozzátéve, hogy szeretné végre megtudni az igazságot és azt, hogy ki mit tett.

Sankara arcmása egyébként mindenütt jelen van Nyugat-Afrikában, matricákon éppúgy, mint taxik oldalán vagy falfestményeken.

Hogyan lett nemzeti hős?

Sankara mindvégig puritán életet élt, uralma alatt csökkentette saját fizetését és a közalkalmazottakét is. Megtiltotta, hogy a közigazgatásban dolgozók sofőrt vegyenek igénybe a hivatali kocsikhoz, és tilos volt számukra első osztályon repülni. 

Átnevezte az országot, ekkor lett Felső-Voltából Burkina Faso,

ami annyit tesz: az egyenes emberek földje, vagyis olyanok, akik büszkén, egyenes gerinccel járnak.

Irányítása alatt az oktatást kezelte kiemelten, aminek meg is lett az eredménye. Míg 1983-ban az emberek mindössze 13 százaléka tudott írni-olvasni, addig a szám 1987-ben már elérte a 73 százalékot. Ezzel együtt általános, országos oltási kampányt indított.

Álmai között volt egy olyan egyesített Afrika, amely ellenáll az általa csak neokolonialista intézményeknek nevezett szervezetek terjeszkedésének, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Ezzel kapcsolatban gyakran mondogatta: az, aki a kenyeredet biztosítja, az ellenőriz téged. 

Külpolitikáját az antiimperialista megközelítés jellemezte, mindenképpen csökkenteni akarta Franciaország befolyását a térségben. Bár a régió államai sorra kiáltották ki függetlenségüket, a franciáknak nagyon komoly befolyásuk volt egykori afrikai gyarmataikra, így Burkina Fasóra is.

Burkina Faso területe
Burkina Faso területe
Fotó: Google Maps

„Továbbra is az én elnököm marad, mert amit ő tett itt az emberekért, az arra biztat bennünket, fiatalokat, hogy hasonlóképpen tegyünk” – mondta elérzékenyülve egy diák a Thomas Sankara Egyetemen a fővárosban, Ouagadougouban. Hatalmas, impozáns, hatméteres bronzszobra a Thomas Sankara emlékparkban a turisták egyik kedvenc fotózkodási helye. De épül mauzóleum, mozi és egy modern könyvtár is, amelyek mind Sankara nevét viseli majd.

A nagyszerű vezető képe azért ennél árnyaltabb

Már hatalomra jutása után nem sokkal bírálták  nemzetközi emberi jogi szervezetek  radikális balos módszereit. Nem tűrte a kritikát, politikai ellenfeleit elfogatta és bírósági tárgyalás nélkül tartotta fogva, sokakat meg is kínoztak – olvasható az Amnesty International 1986-os jelentésében.

Kormányának egykori információs minisztere szerint csak nagyon lassan fogadott volna el egy plurális demokráciát, azok, akik bírálták, nem tudtak szót érteni vele, és ő sem hallgatta meg őket. Jean-Baptiste Ouédraogo, akit Sankara buktatott meg, azt mondta 2020-ban az Africa Report nevű híroldalnak adott interjúban, hogy egy cinikus, machiavellisztikus alak volt.

Miért csak harmincnégy év után indult meg a bírósági eljárás?

Özvegye 1997-ben panaszt nyújtott be férje meggyilkolása miatt. Mégis tizenöt évbe telt, amíg a legfelsőbb bíróság végül úgy határozott, hogy folytatható az eljárás. Azonban a Sankarát követő Compaoré 2014-es megbuktatásáig nem sok minden történt. Egy évvel később exhumálták földi maradványait, de a DNS-vizsgálat nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy az egykori államfő hamvait hantolták ki.

2016-ban a hatóságok hivatalosan is kérték a francia kormányt, hogy adja ki a Sankara meggyilkolásával kapcsolatos katonai dokumentumokat. A titkosítás alól felszabadított anyagokat végül három részletben küldték meg a franciák, az utolsó 2021 áprilisában érkezett csak meg.

Compaoré vezérkari főnökét és tizenegy társát az államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel, a merényletben való bűnrészességgel és holttestek eltüntetésével gyanúsítják. A tábornok egyébként már húszéves börtönbüntetését tölti egy 2015-ös, elvetélt puccsban való részvételéért. A vádlottak között van az az orvos is, aki kiállította Sankara halotti bizonyítványát, amely szerint a volt államfő természetes halált halt.

Sokan attól tartottak, hogy a per destabilizálja az országot, amelyben már így is egymást érik az al-Káidához és az Iszlám Államhoz köthető dzsihadista csoportok támadásai. De szerencsére ez nem következett be. Sőt a mostani elnök, Roch Marc Kaboré szerint a per végigvitele oldhatja majd a feszültséget az afrikai országban, és elősegítheti a nemzeti megbékélést.

(Borítókép: Thomas Sankara 1983-ban. Fotó: Patrick Durand / Sygma / Getty Images)