Nándor
3 °C
16 °C

Teljes a káosz, kitört a globális hiánygazdaság

GettyImages-1221732702
2021.10.14. 11:14
Mintha soha nem lett volna globalizáció, úgy fordult ki sarkából a világgazdaság. Miközben a járvány enyhülésével több ezer milliárd dollár szakadt a piacra, újabb hullámok sújtják a gyártást és a kereskedelmet. Ráadásul a poszt-Covid-érában is a nagyhatalmi vetélkedés terepe marad a világkereskedelem. Mindez a társadalmi egyenlőtlenségek további éleződéséhez vezet.

Az Investopedia szerint az igazán profi befektető válság idején kaszál csak igazán. A piacon eluralkodó pánikot látva ugyanis a hidegvérű cápa inkább kivár. Tudja, hogy az átlagember ösztönei a veszteségtől, nem a kockázatvállalástól riasztanak be igazán: márpedig a kedvezőtlen trendek láttán a veszteségtől rettegők messze érték alatt szabadulnak majd meg a befektetéseiktől.

A pénzügyi Wikipédia hozzáteszi:

Ahhoz, hogy a válságból hasznot húzzunk, három dolog kell: fegyelmezettség, türelem és persze elég vagyon az opportunista felvásárlásokhoz.

Ebből következik, hogy a gazdasági válságok győztesei mindig a gazdagok közül kerülnek ki. Márpedig lassan két éve konstans krízis van, amelyet a globális egyenlőtlenségekről közölt adatok is alátámasztanak. Erről legutóbb a Világbank írt tanulmányt. Szerintük 2020-ban, a járvány kitörése miatt a globális lakosság leggazdagabb húsz százalékának bevétele átlagosan öt százalékkal csökkent, míg a legszegényebbek esetében ez az érték hat százalék volt. Bár ez nem tűnik nagy különbségnek, ahogyan arra a tanulmány is felhívja a figyelmet, a járvány hosszú távon fejti ki hatását.

Ezért aztán míg a csúcsgazdagok tavaly elvesztett vagyonuk felét visszaszerzik vissza idén, a legszegényebb húsz százalék várhatóan újra öt százalékot veszít vagyonából.

Tovább ront majd a helyzeten, hogy a pusztulást követő újjáépítés még várat magára. Az IMF kedden jelezte, hogy – szemben korábbi becsléseikkel – a vezető nyugati gazdaságok várhatóan lassabban lábalnak ki a válságból. Mindez kihat a globális mutatóra is: az IMF júliusi prognózisához képest 0,1 százalékkal kisebb növekedéssel számolt.

A szervezet kutatási vezetője szerint a probléma hátterében a magas kereslet és az alacsony kínálat közötti szakadék áll.

Erre persze a hétköznapok eseményeiből is következtethetünk. Az Egyesült Királyságban a sofőrhiány miatt nem lehetett benzint kapni, Európát energiaválsággal, történelmi gáz- és villanyár-emelkedéssel fenyegetik. A chiphiány miatt szinte minden elektronikai terméknek emelkedik az ára, miközben Magyarország példátlan munkaerőhiánytól szenved. A Profession.hu friss felmérése szerint az elmúlt egy évben hetven százalékkal nőtt a feladott álláshirdetések száma.

Az elmúlt napokban futószalagon érkeznek az elemzések, a problémát a világsajtó röviden globális hiánygazdaságnak nevezte el. A Moody’s szerint az országonként, régiónként eltérő járványkezelés miatt állt most a feje tetejére a nemzetközi ellátási lánc. Míg ugyanis az Egyesült Államokban, Európában a koronavírus lassan a hétköznapi élet részévé vált, Kína például továbbra is várakozik a nyitással. Ez persze begyűrűzik a globális logisztikába, felborítva az egész ellátási rendszer egyensúlyát. A jelenséggel címlapon foglalkozik az Economist is, a brit hetilap szerint a járvány enyhülésével nagyjából 10,4 ezer milliárd dollár szakadt rá a piacra. Az elektronikai cikkek iránt már a járvány kezdetén kilőtt a kereslet, miközben a processzorok gyártása már évek óta problémákba ütközik. A delta-variáns miatt vesztegel az ázsiai textilgyártás, a nyugati világban pedig alig van mozgás a munkaerőpiacokon.

A gyárak, irodaházak újraindulásával tavalyhoz képest sokkal magasabb az energiaigény, miközben a fenntartható, zöldforrások továbbra sem elég hatékonyak.

A súlyos aránytalanságokat tetőzi a politika, a nemzetközi kereskedelemben továbbra sem a piaci logika, hanem a nagyhatalmi adok-kapok dominál. Az Egyesült Államok és Kína vámháborúja régóta bonyolítja a kereskedelmet, a brexit az említett benzinhiány képében köszön vissza.

A piac átpolitizáltsága azért is okoz problémát, mert egyetlen nagyhatalom botlása az egész világot magával ránthatja. Ijesztő jelenet volt a kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande csődje, miközben a világ az elmúlt napokban az Egyesült Államok adósságplafonjáról szóló vitára figyelt – a Kongresszus végül rábólintott a kereten túli költekezésre.

(Borítókép: Olajszállító tartályhajók horgonyoznak le a kaliforniai partoknál 2020. április 28-án. Fotó: Mario Tama / Getty Images)