Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Hódít a Squid Game, a koreaiak egyre jobban féltik nyelvüket

GettyImages-453470316
2021.10.15. 21:32
Az angol kifejezések szinte mindennapossá váltak a koreai nyelvben. A nyelvi tisztaságáért küzdők már-már az angol-koreai konglish térnyerésétől tartanak. Szakértők szerint a globalizáció és a nemzetközi média hatására használnak egyre több idegen szót Dél-Koreában. A hatás azonban kölcsönös: a koreai kifejezések is terjednek a világban.

Ha valaki figyelmesen hallgatja napjaink legnézettebb sorozatát, a Squid Game-et, annak feltűnhetnek az ismerősen csengő szavak. Azért azonosíthatók, mert nem koreaiak, hanem angolok. A koreaiak azonban épp ezektől a jövevényszavaktól féltik saját nyelvüket – és ennek történelmi okai is vannak.

A kettészakított ország déli részén október 9-én ünnepelték a hangul napját. A piros betűs ünnepet 1970-ben illesztették a naptárba. Az idén 575 éves az írásrendszer, ami egyesek szerint az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon.

A puristák, a tiszta nyelv mozgalmárai a jeles évforduló alkalmából figyelmeztettek arra, hogy a hangult és a koreai nyelvet egyaránt egyre inkább fenyegetik az idegen szavak.

A puristák szerint ezek a globalizáció és a külföldi média befolyása következtében jelennek meg, amit csak tetéz a fiatalok azon álma, hogy nemzetközibbnek tűnjenek.

A hangult, a koreai ábécét alkotó 51 írásjegyet először Nagy Szedzsong király honosította meg a 15. század derekán, hogy helyettesítse a kínai írásjeleket az okiratokban. A kínai nyelvet nem tekintették a sajátjuknak. Több ezer kalligrafikus jelével túl bonyolult volt ahhoz, hogy széles körben elsajátítható legyen, és elterjedjen minden társadalmi rétegben.

A hangul azonban még fontosabb szerepet kapott a Koreai-félsziget 36 éves japán megszállása alatt, amikor a nemzeti identitás és a japán uralommal szembeni ellenállás jelképévé nőtte ki magát. A dél-koreaiak mélyen kötődnek az írásrendszerhez, amit Észak-Koreával osztanak meg.

A nyelv formálja a nemzeti identitást

„Mi, koreaiak nagyon büszkék vagyunk a nyelvünkre, mert segített kialakítani nemzeti identitásunkat. Korábban a kínai nyelvet használtuk, majd a japánok foglalták el az országot” – idézte a Deutsche Welle a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem előadóját.

A megszállás alatt a koreaiaknak japán neveket kellett felvenniük, japánul kellett tanulniuk az iskolában, és nem volt szabad koreaiul beszélniük

– magyarázta Ohe Hye-gyeong professzor.

A kilencvenes években kezdtek elterjedni a szövegszerkesztők és a számítógépek a munkahelyeken és az otthonokban, és ezzel az angol lett az uralkodó kezelési nyelv. Ezzel egyidejűleg egyre több koreai fiatal folytatta felsőfokú tanulmányait külföldön. A legnépszerűbb célpontok az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália voltak.

A közelmúlt technológiai fejlődése nyomán a közösségi médiában, a zenében, a televízióban, a filmben, a játékokban, a sportban és számtalan más területen még inkább terjedtek az angol szavak.

Felkapott trend a fiatalok körében

A konglish – az angollal fűszerezett koreai nyelv – kivált a tizenévesek és huszonévesek körében terjedt, ezt pedig csak fokozta a K-pop, a koreai popzene láza.

Külön szótár készült a laikusok számára, amiben elmagyarázzák a trainee, debut, idol, comeback, fanchant, bias, leader, visual vagy éppen a sub-unit jelentését.

„A fiatalabb nemzedéknek egészen más a nyelvszemlélete, mint az itteni idősebbeknek. Más információforrásoknak vannak kitéve, és egészen másképp fogyasztják az információkat, így természetes, hogy átveszik az idegen kifejezéseket és szlengszavakat, amelyek fokozatosan beépülnek a nyelvbe” – mondta a Troy Egyetem szöuli kampuszának professzora.

De minden nyelv folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a korhoz, így ez nem csak Korea problémája

– tette hozzá Dan Pinkston.

A konglish a „pontatlan szavak válogatás nélküli használata, amelyek közül néhánynak még csak értelme sincs” – írta a Korea Times. A véleménycikkben elrettentő példaként a járvány során megjelent untact-et jelölték meg – amely az un és a contact elegyéből jött létre, és talán „érintkezés nélküli”-nek fordítható.

Hasonló kifejezés, amely egyesek körében népszerű corona blue, ami a járvány okozta depresszió tünete. A lap véleménycikkében a nemzeti kormányt azzal vádolja, hogy a járványhoz kötődő alkalmazkodás rendszerét egyszerűen coronának nevezi.

„Így fejlődik a nyelv”

A jövevényszavak helytelen használata károsíthatja a koreaiak helyes nyelvhasználatát – áll a Korea Times cikkében. Egy meg nem nevezett szakértő szerint, ha az idegen szavak átvételének tendenciája folytatódik, „az komoly veszélyt jelenthet kulturális identitásunkra, és a koreai nyelv alacsonyabb rendűvé válhat”.

„Nevezhetjük globalizációnak, amerikanizációnak, mégsem vagyok biztos abban, hogy a folyamat megállítható vagy visszafordító” – véli Ohe.

Mint mondta, számos olyan ágazat van, amely igenis ösztönzi angol nyelvtudást, például a felsőoktatás, illetve a nemzetközi tevékenységet folytató vagy nemzetközi ambíciókkal rendelkező cégek.

„Elképzelhető, hogy a kormány és néhány tudós megpróbálja ösztönözni a hangul nagyobb mértékű használatát, és megpróbálja korlátozni a jövevényszavakat, de ez egy nagyon védelmező, konzervatív hozzáállás lenne. Nem vagyok benne biztos, hogy célra vezető és hatékony lenne” – mondta a professzor.

Ezzel Pinkston is egyetért. Emlékeztetett arra, hogy az idegen szavak terjedése kétirányú, mivel az Oxford English Dictionary legutóbbi kiadásába rekordszámú, 26 koreai szó került be, a többi között a kimcsi, hallju, kimbap, K-dráma vagy éppen a K-pop.

Ez szerinte a koreai zenekultúra – például a Bangtan Boys, a Girls Generation vagy a Blackpink – fokozódó hatását, valamint a koreai filmek és tévésorozatok Koreán kívüli térnyerését tükrözi.

„Itt a fiatalok átveszik az idegen szavakat, és használják őket a beszélgetésekben, mert »menőnek« vagy »kifinomultnak« tűnnek. Ugyanez történt a fiataloknál egy nemzedékkel korábban, valamint az azt megelőző generációnál is, és nem csak Koreában. Így fejlődik a nyelv” – hangoztatta Pinkston.

(Borítókép: Girls Generation. Fotó: Valerie Macon / Getty Images)