Beszélt egymással Vlagyimir Putyin és Boris Johnson, a mérgezés is szóba került

Telefonon egyeztetett az orosz elnök és a brit kormányfő. A téma az egy hét múlva, Glasgowban kezdődő nemzetközi klímacsúcs (COP26), illetve a kétoldalú kapcsolatok voltak. A két ország között évek óta ez a legmagasabb szintű államközi kapcsolatfelvétel. 

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson kifejtette az orosz elnöknek, hogy az Egyesült Királyságnak jelenleg nem olyanok az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai, amilyeneket a brit kormány szeretne.

Boris Johnson jelezte azt is: változatlanul jelentős nehézségek terhelik a kétoldalú viszonyt. A brit kormányfő ezek között említette az angliai Salisbury városában 2018-ban elkövetett mérgezéses támadást. A támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Szkripalt hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet következtében a volt orosz ügynök és nála látogatóban lévő lánya, Julija Szkripal, valamint a helyszínre elsőként kiérkező rendőrnyomozó, Nick Bailey is súlyosan megbetegedett, de mindhárman életben maradtak. Egy háromgyermekes brit nő, Dawn Sturgess, aki véletlenül került érintkezésbe az idegméreggel, Salisbury kórházában meghalt.

A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya három orosz állampolgárt gyanúsít az ügyben. A brit rendőrség szerint mindhárman az orosz katonai hírszerzés ügynökei. Az orosz kormány mindig is cáfolta, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz. London a mérgezéses incidens után több tucatnyi, a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított, orosz diplomatát utasított ki, és azóta a két ország között Johnson és Putyin hétfői telefonos tárgyalásáig gyakorlatilag szüneteltek a legmagasabb szintű közvetlen kormányközi kapcsolatok, írta a távirati iroda.

Johnson a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak a Biztonsági Tanács állandó tagjaként és a világ két nagy gazdaságaként egyaránt felelőssége az olyan közös kihívásokkal szembeni együttes fellépés, mint az éghajlatváltozás, illetve a nemzetközi szerződések, köztük az iráni nukleáris programról kötött többhatalmi megállapodás megőrzése.

A brit kormányfő kiemelte Ukrajna szuverenitásának fontosságát is. Afganisztánról szólva Johnson hangsúlyozta: fontos, hogy a kabuli vezetés bármilyen szintű elismerését a nemzetközi közösség a tálibok magatartásától tegye függővé, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását.

A brit miniszterelnök üdvözölte Moszkva kötelezettségvállalását arra, hogy Oroszország 2060-ig nettó zéróra csökkenti a klímaváltozást okozó szennyezőanyagok kibocsátását. Boris Johnson hangot adott annak a reményének is, hogy Oroszország hajlandó lesz ezt a határidőt 2050-re előrehozni. Vlagyimir Putyin, a Downing Street tájékoztatása szerint, sajnálatát fejezte ki, amiért az oroszországi koronavírus-járvány miatt nem tud személyesen jelen lenni a jövő heti glasgow-i klímacsúcson.