További Külföld cikkek
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
Az ország egyik legjelentősebb demokráciapárti szervezete puccsnak minősítette a történteket, és tüntetésekre szólított fel. Az al-Hadasz meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy
házi őrizet alá került a miniszterelnök, Abdullah Hamdok is.
Hírügynökségek szerint az országban több helyen, köztük a fővárosban, Kartúmban is leállt az internetszolgáltatás, a 2019-es kormányellenes tüntetéseket szervező Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) pedig az utcára hívta az embereket.
Szudánban harminc évig Omár el-Besír elnök irányított kemény kézzel. Besírt a tömegtüntetések nyomán 2019-ben a hadsereg megbuktatta, ezt követően pedig a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre – írta az MTI.
Totális katonai puccs, a népet hívták segítségül
Szudánban totális katonai puccs zajlik, amelyet a népnek meg kell akadályoznia – közölte hétfőn az ország tájékoztatási minisztériuma. Azt írták: a szudáni népnek meg kell akadályoznia, hogy a hadsereg megakassza a demokratizálódási folyamatot A minisztérium megerősítette az Abdullah Hamdok miniszterelnök őrizetbe vételéről szóló korábbi jelentést is.
Állításuk szerint Hamdokot azért hurcolták el, mert megtagadta egy olyan közlemény kiadását, amely a puccs támogatásáról szól.
A miniszterelnöki iroda vezetője az al-Arabíja hírtelevíziónak azt mondta: a hadsereg kihasználta, hogy belpolitikai válságban van az ország, sőt, további feszültséget szított az ország keleti részén.Kelet-Szudánból hetek óta tüntetéseket jelentenek, október elején pedig az emberek elfoglalták az ország egyik legfontosabb kikötőjét, Port-Szudánt is. A tájékoztatási minisztérium később arról tett bejelentést, hogy katonák megszállták az állami rádió- és tévé székházát a Kartúmmal átellenben, a Nílus másik partán lévő Omdurmán városában, és letartóztatták az ott dolgozókat.
Jóllehet a tárca mindezt a Facebookon közölte, a világháló forgalmát figyelő Netblocks civil szervezet szerint „komoly zavarok” vannak a szudáni internetforgalomban,
hírügynökségek pedig a telefonszolgáltatás leállásáról számoltak be.
A 2019-es kormányellenes tüntetéseket megszervező Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) tiltakozásokra és általános sztrájkra és tüntetésre szólított fel. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió és a Reuters hírügynökség helyszíni beszámolókra hivatkozva arról tudósított, hogy egyre többen vannak Kartúm utcáin.
Az emberek autógumikat gyújtanak fel, és zászlókat lengetnek.
A Reuters szerint a katonaság mellett félkatonai egységeket is az utcákra vezényeltek. Az események miatt mély aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jeffrey Feltman, az amerikai kormány „Afrika szarvával” foglalkozó különmegbízottja is.
Feltman éppen szombaton megbeszélést tartott Kartúmban több szudáni civil és katonai vezetővel, köztük Hamdokkal. Ennek során a különmegbízott hangsúlyozta: Washington támogatja a szudáni demokratizálódási folyamatot, Kartúm pedig azt közölte, hogy a tárgyaláson egyezség született Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, a szudáni katonai-civil „szuverén tanács” (kollektív államfői testület) vezetője és a miniszterelnök között. Ennek értelmében a hadseregnek néhány hónapon belül egy civilre kellett volna ruháznia a tanács vezetői tisztségét.
Besír megbuktatása óta az úgynevezett szuverén tanács vezeti Szudánt, amely a civilek és a hadsereg közötti törékeny hatalommegosztási egyezményen alapul. Terv szerint 2024-ben tartanának választásokat az országban.