Jogellenes, hogy Magyarországon csak negyven év után bocsátható feltételesen szabadlábra egy életfogytiglanos

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: Az emberi jogok európai egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, feltételesen szabadlábra

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

• Egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent.
• A másik felperest 2010 szeptemberében, a Büntető törvénykönyv (Btk.) akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Érvelése szerint az eljárás ellentétes Magyarországnak Az emberi jogok európai egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait, azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a kezdetektől fogva tartalmazza a szabadulás és a felülvizsgálat lehetőségét.

Fotó: Marco Di Lauro / Getty Images Hungary

Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3. cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróság az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint), a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy négymillió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!