Maradnak az uniós békefenntartók Bosznia-Hercegovinában
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Meghosszabbította az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az Európai Unió boszniai békefenntartó misszióját egy évvel. A határozat szövegéből kihagyták a nemzetközi főképviselői hivatalra való utalást. A boszniai szerbeket támogató Oroszország, illetve Kína nem ismeri el az 1995-ös békemegállapodás betartásán őrködő hivatalt. Moszkva már korábban is el akarta érni a hivatal megszüntetését, most júliusban pedig Kínával együtt megpróbálta elérni, hogy a főképviselőt fosszák meg bizonyos jogköreitől, majd zárják be az irodát, de ez nem sikerült, írta az MTI.
A főképviselő augusztusban Christian Schmidt volt német külügyminiszter lett, az első jelentését kedden nyújtotta be a BT-nek.
Ebben úgy vélte: Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti.
A főképviselő úgy látja: valódi az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja ismételget évek óta, miszerint az ország szerbek lakta része elszakadna Boszniától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben jelzett lépései – kivonulnak Bosznia szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből – aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését. Christian Schmidt szerint ha a boszniai szerbek valóban így tesznek, és a nemzetközi közösség mindezt szó nélkül hagyja, akkor az nem csupán az ország, de az egész térség békéjét és stabilitását fenyegeti, egyben semmissé teszi az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglaltakat, amelyek megalapozták az ország létrejöttét.
Milorad Dodik a nemzetközi főképviselő állításait propagandának nevezte, amiknek a célja az, hogy Christian Schmidt elnyerje a muszlim vallású bosnyákok szimpátiáját.
Mint mondta, ha a dokumentum az ENSZ BT elé kerül, az szégyent fog hozni a főképviselőre, hiszen ez lesz az első eset, hogy a testület nem fogad el ilyen jelentést, sőt ő maga sem beszélhet a BT előtt. Így is lett, diplomaták elmondása szerint azért nem engedték beszélni Schmidtet, hogy Moszkva és Peking hozzájárulásával meg tudják hosszabbítani a 600 fős EUROFOR-missziót.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azzal vádolta meg a nyugati BT-tagokat, hogy megtagadják a szuverenitást Boszniától, nem képesek elszakadni attól a gondolattól, hogy egy nemzetközi „gyám” mondja meg a boszniaiaknak, miként építsék fel országukat. Szerinte Schmidtet a nemzetközi jogot megsértve nevezték ki a tisztségre, így jelentése csak egy magánemberé, és ebben szélsőségesen elfogult a szerbekkel szemben. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet ezzel szemben azt mondta: a főképviselő a garancia az ország stabilitására. Az ország bosnyák és horvát vezetői Milorad Dodik kijelentéseire korábban úgy reagáltak: bármilyen elszakadási terv azonnali választ vonna maga után, és ha a nemzetközi közösség nem lépne közbe, akkor a szövetségi erők akadályoznák meg a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását.